Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

TANULMÁNYOK - MAROSI ERNŐ: A magyar történelem képei. A történetiség szemléltetése a művészetekben

60 BEKE, LÁSZLÓ: Das Schicksal der Denkmäler des Sozialismus in Ungarn. In: Bildersturm 1994, 57. 61 A típus eredetére vonatkozó nézetek és irodalmuk áttekintése: MAROSI 1995, 83. 62 HOFFMANN 1944 63 Ikonográfiái értelmezése (a korábbi interpretácók áttekintésével): MAROSI ERNŐ: AZ esztergomi Porta speciosa ikonográfiájához. In: Eszmetörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. SZÉKELY GYÖRGY. Budapest 1984 (Memoria Saeculorum Hungáriáé, 4), 341-356; újabb módosítások: TAKÁCS IMRE: Porta patet vitae. Az esztergomi székesegyház nyugati díszkapujáról. Strigonium Antiquum 2 (1993) 56-60. (Kezdés és újrakezdés, A Szent Adalbert székesegyház és Oláh Miklós jubileuma) 64 V-8; GALAVICS 1986, 75. sk. ÈD A koronázási jelvények történetének máig legjobb összefoglalása: BENDA KÁLMÁN-FÜGEDI ERIK: A magyar korona regénye. Budapest 1979; sok dokumentumot tett általánosan hozzáférhetővé: A korona kilenc évszázada. Történelmi források a magyar koronáról. Szerk. KATONA TAMÁS. Budapest 1979. A koronára, szentségére, a magyar koronázási rítusra vonatkozó forrásokat, dokumentumokat a legteljesebben kiadta érthetetlenül mellőzött nagy monográfiájában DEÉR, JOSEF: Die Heilige Krone Ungarns. Wien 1966 (Osterreichische Akademie der Wissenschaften, Phil.-hist. KL, Denkschriften, 91), 183. skk. A IV. Béla halálát követő koronarablásról szóló híradások vezették Deér Józsefet arra a más történészek által bizalmatlanul fogadott, de részleteiben sem meg nem erősített, sem meg nem cáfolt, radikális hipotézis-láncolatra, hogy a hagyományosan és jelenleg is a Szent István koronájával azonosított uralkodói jelvény az elveszett eredetinek helyettesítője. 66 KOVÁCS ÉVA: Signum crucis - lignum crucis. (A régi magyar címer kettős keresztjének ábrázolásáról.) In: Eszmetörténeti tanulmányok ... i. m. (63. j.) 407-423. 67 Tripartitum, Pars I, Titulus 3, §. 6. 68 DEMANDT, ALEXANDER: Metaphern fiir Geschichte. Sprachbilder und Gleichnisse im historisch-politischen Denken. München 1978, 20. skk. 69 Tripartitum, Pars I, Titulus 4, §. 1. 70 Szűcs JENŐ: A nemzet historikuma és a történetszemlélet nemzeti látószöge. Hozzászólás egy vitához. (1970) In: Szűcs 1974, 31. sk. 71 Uo.,25. 72 WINCKELMANN, JOHANN JOACHIM: Gondolatok a görög műalkotások utánzásáról a festészetben és a szobrászművészetben. (1755) In: MAROSI 1976, 216; vö. GOMBRICH, ERNST H: Művészet és fejlődés. (1971) Ford. SZÉPHELYI F. GYÖRGY. Budapest 1987, 26. skk. 73 A kérdéshez, irodalmával: MAROSI, ERNŐ: Zur Frage des Quellenwertes mittelalterlicher Darstellungen. In: Alltag und materielle Kultur im mittelalterlichen Ungarn. Hsg. v. KUBINYI, ANDRÁSLASZLOVSZKY, JÓZSEF. Krems a. d. D. 1991 (Medium Aevum Quotidianum, 22), 74-107; valamint MAROSI 1995, 57. skk. 74 RABY, JULIAN: Venice, Dürer and the Oriental Mode. h. n. 1982 (The Hans Huth Memorial Studies, 1. Islamic Art Publications) ^ WILCKENS1961 76 Innsbruck 1969, 30, Kat.-Nr. 108. 77 CENNERNÉ WILHELMB GIZELLA: Grafikus portrésorozatok kelet és nyugat között. Néprajzi Értesítő 77 (1995) 123-132. 78 F. DÓZSA KATALIN: A rendi nemzettudat szimbóluma, a díszmagyar. Néprajzi Értesítő 77 (1995) 155-164. 79 Vö. GOMBRICH, ERNST H.: A klasszicizmustól a primitivizmusig. In: GOMBRICH i. m. (72. j.) 80 VOINOVICH GÉZA: Arany János életrajza, II. 1849-1860. Budapest 1931, 228. skk; BARTA JÁNOS: Arany János. Budapest 1953, 140; SŐTÉR ISTVÁN: Világos után. Nemzet és haladás Aranytól Madáchig. Budapest 1987, 381. skk. a kérdést a népiességgel összefüggésben tárgyalja: „Arany eposzelmélete ... nem egyszerűen »rekonstrukcios« elmélet, mert célja nem az egykori, »elveszettnek« hitt naiv eposz újrateremtése - hanem a népben élő nemzeti eszmék felszínre hozása, össznemzeti tudatosítása és érvényesítése". 81 „Mire való az ollyan intézet, mellyen a' későbbi gyakorlat nem alapul, mire való az ollyan intézet, mellynek oktatását el kell felejjteni ha valaki valódi művésszé válni szándékozik?"; HENSZLMANN IMRE: Párhuzam az ó és újjkor művészeti nézetek és nevelések közt, különös tekintettel a művészeti fejjlődésre Magyarországon. Pest 1841, 64; HENSZLMANN 1990, 76. 82 „csak a' művészetek temploma által lehet bejutni a' történetírás mezejére. ... a' ki műismerővé válni akar, az a' história stúdiuma mellett főképpen és még sokkal inkább műemlékeket tekintse, tanulja és kutassa ... a' tanuló közvetlenül pályáját nemzete műveivel kezdje"; HENSZLMANN i. m., 44-45; HENSZLMANN 1990, 56-57. 83 Elegendő itt Jankovich Miklóst említeni, akinek tevékenysége ez intézmények kialakulása szempontjából egyaránt jelentős; vö. Jankovich 1985 84 MOJZER 1989. A historizálás formái közötti különbségtétel (a festő Dorffmaister „régiesnek tűnő" viseletei szemben Szily püspök archeológiai hűség-követelményeivel): GALAVICS 1971, 36. _ sk. 85 KOMÁRIK DÉNES: IZSÓ Búsuló juhászának felnagyított változatai. In: Horler Miklós hetvenedik születésnapjára. Tanulmányok. Szerk. LŐVEI PÁL. Budapest 1993 (Művészettörténet - műemlékvédelem, 4), 435-444. 86 IPOLYI ARNOLD: A magyar műtörténeti emlékek tanulmánya. (1878) In: Ipolyi Arnold kisebb munkái, IV. Műtörténeti tanulmányok. Szerk. BUNYITAY VINCE. Budapest 1887, 3. skk. 87 Vö. Der Hang zum Gesamtkunstwerk. Europäische Utopien seit 1800. (11.2. -30. 4.1983, Kunsthaus Zürich; 19. 5. - 10. 7.1983, Städtische Kunsthalle Düsseldorf; 10. 9. -13.11.1983, Museum des 20. Jahrhunderts, Wien; 21.12.1983 - 19. 2.1984, Städtische Museen Preussischer Kulturbesitz, Schlösser und Gärten, Berlin) Hrsg. v. SZEEMANN, HARALD. Aarau 1983 88 NIETZSCHE, FRIEDRICH: A történelem hasznáról és káráról. (1873/1874) Ford. TATÁR GYÖRGY. Budapest 1989 89 Nietzsche és Wagner viszonyáról, e viszony változásairól - s egyben saját történetiségfelfogásának értelmezéséhez - alapvető: FÜLEP LAJOS: Nietzsche. (1910) In: FÜLEP 1974, II, 443-600. 90 Vö. MAROSI ERNŐ: A magyar művészettörténeti gondolkodás korszakai. In: MAROSI 1999, 340. skk. 91 A történeti táj fogalmához, példáihoz ld. SZABÓ JÚLIA: Antik romoka XIX. század festészetében és rajzművészetében. Építés- Építészettudomány 5 (1973) 565-577; valamint SZABÓ, JÚLIA: Cédrus aeternitatis hieroglyphicum. (Iconology of a natural motif) AHA 27 (1981) 53-66; és kandidátusi disszertációját (sajtó alatt). 92 KESERŰ 1993a 93 SCHEDEL FERENCZ-TOLDY FERENC: Felszólítás minden, a nemzeti becsületet szívén viselő magyarhoz a hazai műemlékek ügyében. (1847, 1859) In: MAROSI 1999, 30-34. 94 ROSENAUER, ARTÚR: Moriz Thausing und die Wiener Schule der Kunstgeschichte. Wiener Jahrbuch für Kunstgeschichte 36 (1983) 138. sk. 95 Példája: a romkultusz, a barokk pátosztól („ein wollüstiges Wühlen im Schmerz") a természet törvényszerű menetébe való modern belenyugvásig („die Altersspuren wirken auf ihn beruhigend als Zeugnisse des gesetzlichen Naturverlaufs"): RIEGL i. m. (40. j.) 1995, 68. % Uo., 104. 47 Uo., 106. 98 Az irónia reneszánsza fejezetcím alatt „idézőjeles művészi módszerről", „travesztiába hajló aktualizálásról" ír P. Szűcs 1987, 45. 99 WARBURG, ABY M.: Bildniskunst und florentinisches Bürgertum, I. Domenico Ghirlandaio in Santa Trinitá. Die Bildnisse des Lorenzo de'Medici und seiner Angehörigen. Leipzig é. n. [1902]; magyarul: Portréművészet és firenzei polgárság. Domenico Ghirlandaio a Santa Trinitában. Lorenzo de' Medicinek és környezetének portréi. Ford. ADAMIK LAJOS. In: Mnémosyné. Aby M. Warburg válogatott tanulmányai. Szerk. SZÉPHELYI F. GYÖRGY. Budapest 1995,100-131. 100 E kutatások terméke két, egyidejű magyar viselettörténeti munka: NEMES-NAGY 1900, illetve SZENDREI JÁNOS: A magyar viselet történeti fejlődése. Budapest 1905 (az előszóban [6. oldal] utalás Munkácsy művére); vö. ÉBER LÁSZLÓ: Dr. Szendrei János: A magyar viselet történeti fejlődése ... Budapest. Kiadja a Magyar Tudományos Akadémia. 1905 ... (recenzió) AÉ U. F. 25 (1905) 430. 101 Vö. Wien 1996-1997, II, 625. sk, Kat.-Nr. 22.31. (irodalommal). 102 Krisztus és a pápa (Messiás): SZABÓ J. 1985, 274. sz, 279; A Démon fegyverei (A rombolás géniuszának diadala): uo., 277. sz, 281. 103 Vö. SINKÓ KATALIN: „A História a mi erős várunk". A millenniumi kiállítás mint Gesamtkunstwerk. In: Historizmus 1993, 132-147.