Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - XIII. Állami történeti reprezentáció - BELLÁK GÁBOR: Benczúr Gyula és a budavári palota Hunyadi-terme (1902-1919)

amelyet kiállítása jelentett a korszak közönsége és művészei számára egyaránt. Az sem tekinthető véletlennek, hogy a huszadik és remélhetőleg a huszonegyedik századra a Nemzeti Múzeumban éppen a Történelmi Képcsarnok maradt meg, az intézmény alapításkori létrehozó eszméjét ébren tartva. BELLÁK GÁBOR BENCZÚR GYULA ÉS A BUDAVÁRI PALOTA HUNYADI-TERME (1902-1919) A Nemzeti Gyűjtemények elintézése' feltételei Magyarország hazafiai' számára. Pest 1807; KUBINYI 1848; KUBINYI 1868; Nemzeti Képcsarnokot Alakító Egyesület Évkönyve. 1845-1851, I-VII. Pest 1852; Nemzeti Képcsarnokot Alakító Egyesület Evkönyve. 1852-1861 VIII-XVIII, Pest 1862; ÉBER 1902,179-208; LIGETI 1870; BARABÁS MIKLÓS, DR. FENYVESSY FERENC, P. SZATHMÁRY KÁROLY: Emlékirat egy magyar történeti arczképcsarnok létesítése ügyében. Budapest 1882; A Történelmi Képcsarnok műtárgyainak leíró lajstroma. Budapest 1907; PEREGRINY 1909; MELLER 1915; LECHNER 1927; GALAVICS 1981; BASICS 1981; BERLÁSZ 1981; Budapest 1995; BASICS BEATRIX: Pulszky Ferenc és a Történelmi Képcsarnok. Magyar Múzeumok 1997/4,19-21. Az 1891-től újjáépülő királyi vár egyik reprezentatív helyisége a krisztinavárosi szárny első emeletére (a mai Széchényi Könyvtár 6. emeleti nyugati termei helyén) tervezett, Benczúr Gyula falképeivel díszítendő Hunyadi-terem volt. Ez a terem a két uralkodói vendéglakosztályt kötötte össze. Az 1893-tól kezdődő, rendkívül költséges krisztinavárosi építkezések 1902-re jutottak abba a stádiumba, hogy a termek díszítésére is sor kerülhetett. A Hunyadi-teremnek fontos szerepet szánt tervezője, Hauszmann Alajos, „...a királyi vár történelmi múltja egyenesen megköveteli, hogy nemzeti létünk elmúlt kimagasló korszakait is megörökítsük. így az Árpádok, a Hunyadyak és a Habsburgok korszakát kellett kifejezésre juttatni s megterveztük a Szent István, a Hunyady Mátyás és a Habsburgok termét, melyek mindegyike a palota belső beosztásában egy-egy központot alkot. Ezeket a termeket az illető korszak megfelelő stílusában dolgoztuk ki. [...] A Hunyady Mátyás terem olasz korai renaissance stílusban készült. E teremben Mátyás király életéből falfestmények vannak tervezve, melyek megfestésére Benczúr Gyula tanár kéretett fel, és felállíttatott Fadrusz János korán elhalt szobrászművésznek Mátyás király bronz lovasszobra. A terem falburkolata faragott tölgyfa, Thék Endre mesteri munkája." (HAUSZMANN 1912, 48-50). A kazettás mennyezet, s a faburkolat annak a Benedetto da Maianónak a stílusában készült, ki mint korának egyik leghíresebb műasztalosa, maga is megfordult és dolgozott Mátyás udvarában. A Hunyadi-terem reprezentatív karakterét nemcsak a Mátyás-korszak Hauszmann által is említett kimagasló történelmi jelentősége inspirálta. A terem programjának kialakításban az ide szánt Fadrusz-szobor is fontos motiváló tényező volt. Fadrusz János 1902-ben Kolozsváron felállított Mátyás szobra volt ugyanis az első önálló - tehát nem nagyobb ikonográfiái együttes részeként tervezett - reprezentatív Mátyás-emlék a korszak magyar képzőművészetében. Olyan alkotás, amely a kortársak szerint is újszerű felfogásban ábrázolta az uralkodót, s amelynek kicsinyített mását a Hunyadi-teremben a főbejárattal szemben állították föl. Szobrászati előzményként Ferenczy István nagyszabású, de sikertelen Mátyás-emlékművének terveit kell megemlíteni. A Fadrusz-szobor felállításakor Stróbl Alajos budavári Mátyás-kútja (1902) még öntés alatt volt, de hamarosan az is a helyére került. A festészetben Mátyás alakját korábban több mű is feldolgozta, melyek közül legismertebbek a Weber Henrik, Vizkelety Béla vagy LiezenMayer Sándor képei alapján készült műlapok voltak, il-