Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)
KATALÓGUS - X. A történelem képei a magánélet körében a 19. században - RÉVÉSZ EMESE: Történeti kép mint sajtóillusztráció (1850-1870)
forrásra visszavezethető. A befogadás szempontjából a képszöveg térbeli viszonya lehet szinkron, amennyiben a kép a vonatkozó szövegbe tördelt, vagy a különálló képmelléklet esetében időben és térben is aszinkron; A kép-szó viszonyok részletes tárgyalása: KIBÉDI VARGA ÁRON: A szó-és-kép viszonyok leírásának ismérvei. In: Kép, fenomén, valóság. Szerk. BACSÓ BÉLA. Budapest 1997, 300-321. 23 A cinkográfiai eljárással rokon nyomdászattechnikai találmány valószínűleg Werfer Károly József, az első hazai képesújság, a kassai Ábrázolt Folyóirat (1848) kiadójának nevéhez fűződik. Werfer Károly akadémiai könyvnyomdájának monographiája. 16061885. (Budapesti Országos Kiállítás 1885, XIX) Kassa 1885. Ua: Typographia 1885/39; Elsőként Werfer Károly lapja, a Képes Újság és a Divatcsarnok, majd pár évvel később az Ország Tükre él az új lehetőséggel. Egyesítik a fametszetes képeslapok és az elegáns divatlapok erényeit: egyszerre nyújtanak nagy mennyiségű, szöveg közé illesztett képet és magas színvonalú kőrajzot. Ez lehetővé teszi igényes kivitelt követelő történeti képek minden eddiginél gyakoribb közlését. 24 A díszes falikép iránti igényt jelzi, hogy a Napkelet az 1858-tól az olvasók kérésére hagy fel fametszetes illusztrációk közlésével, és tér át a kőrajzolatú műlapokra: „T. előfizetőinknek lehet mondani általános kívánata következtében a szövegbe nyomott gyenge fametszvények helyett jövőre leginkább ily becses önálló műmellékleteket adandunk, habár gyérebben is, de biztosabb, fényesebb sikerrel." - Napkelet 2 (1858. január 1.) 16. 23 Gyakori panasz, hogy a kompozíciót újra kell rajzolni, mert a litográfiái kő elpattant. Ez olykor hetekkel késlelteti a folyóirat vagy műmelléklet szétküldését. - pl.: Képes Újság 1 (1859. február 12.) 83. 26 A Magyarország és a Nagyvilág, mely programját tekintve az Ország Tükre örököse 1865-ben való indulásakor még litografált képeket ad, de a következő évtől áttér a fametszetes illusztrációk közlésére. 27 A hatvanas évek elejétől gyakori a közvetlenül fotómásolat után készített fametszet, ún. fotoxilográfia. Történeti képek „fényrajz után" készült metszeteit közli a Vasárnapi Újság 1861-ben (317) vagy a Hölgyfutár 1864-ben (625); A Képzőművészeti Társulat 1868-ban két fénykép nyomán kőre rajzolt albumlapot is kiad: id. Storno Ferenc: Szt. László és Székely Bertalan Özvegyét In: Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Évkönyve 1869, 21-22,178. 28 1857-ben a Hölgyfutár tiltakozik a Vasárnapi Újságnál Than Mór Mohácsi csatájának közlése ellen, hogy az „silány fametszés által ne carriquiroztassék"; Hölgyfutár 8 (1857. december 1.) 1022. 29 Például a Képes Világ nagy műlapját a Martinuzzi halálát a Magyarország és a Nagyvilág fametszetben hirdeti: Magyarország és a Nagyvilág 1866. június 10, 364; 1864-ben a Hölgyfutár saját történeti műmellékletét mutatja be ily módon. 30 A Vasárnapi Újság célja a kompozíció bemutatásával pártolók, esetleges vevők figyelmének felkeltése: „Hogy távolabbi körökben is ismertessék e mű, fényrajz után készült fametszvényben mutatjuk azt be olvasóinknak, azon reményben, hogy a mű szépségeit, ha egyébét nem, a compositio megható eredetiségét, legalább sejtetnünk sikerülend." - N. N.: II. Lajos király holttestének feltalálása a mohácsi csatatéren. Adámosi Székely Bertalan festménye. VU 8 (1861) 317. 31 A Hazánk és a Külföld külön cikkben mutatja be az itthon elsőként alkalmazott sokszorosítási eljárást: SZABÓ JÓZSEF: A színnyomásról. (Jutalomképünk készítésének magyarázatául.) Hazánk és a Külföld 2 (1865) 769-771; megelőző híradások ugyanerről: uo. 2 (1865/35, augusztus 27.) 557, 2 (1865. szeptember 17.) 606. 32 Pasteiner Gyula a művészi utánzás legalacsonyabb fokának ítéli, a közönség ízlésének elférdítésének bizonyítékát látja abban, hogy sokan a társulati műlapokat is visszaküldve követelnek színezett nyomatokat. - PASTEINER GYULA: A művészi és nem-művészi utánzásról. Az Országos Képtár albumának érdekében. Budapest 1879, 23; PASTEINER GYULA: AZ olaj-nyomatokról. Képzőművészeti Szemle 2 (1879/5) 63-65. 33 A populáris faliképek használatáról, típusairól, üzleti hátteréről: PIESKE, CHRISTA: Bilder für jedermann. Wandbilddrucke 18401940. München 1988 34 Képes Újság 1 (1859. október 16.) 155. 35 [BALÁZS SÁNDOR]: T. olvasóinkhoz. Ország Tükre 1 (1862. január 15.) 1-2; 1863-tól a „minden oldalról érkező felhívásoknak engedve" a műlapok hátsó oldalára nem kerül szöveg. Ország Tükre 1 (1862. december 20.) 416. 36 Hölgyfutár 8 (1857. január 20.) 61. 37 Hölgyfutár 8 (1857/22, január 18.) 89. 38 Napkelet 2 (1858/4, január 24) 64. 39 Feladatuk „... hogy késő idők fiai tettre lángoljanak, az unokák kebele fölhevüljön, az ősök dicső tettének szemlélésénél." GR. ZICHY LÍVIA GR. ZICHY NÁNDORNÉ: Fölhívás Fehérvármegye műávelt lelkű fiai- és leányaihoz. Divatcsarnok 10 (1862) 332. 40 Ennek mechanizmusáról, a szerzői jogi kötelezettségek figyelembevételéről, képkölcsönzésekről: LAKATOS ÉVA: Lapkiadás mint üzlet. (Egy bibliográfiai feltárás tapasztalatai.) MKSz 95 (1979) 140-163; uő.: Lapkiadás mint üzlet II. MKSz 109 (1993) 178-191. 41 Ld: N. N.: Emelkedő könyvkiadás és könyvfogyasztás. Pesti Napló 1857. január 10. In: Könyv és könyvár a magyar társadalom életében 1849-től napjainkig. Szerk. KOVÁCS. Budapest 1970, 35-36. 42 Az 1853 május l-jén életbe léptetett törvény a jogosulatlan utánnyomástól védte a szerzőket. -BUZINKAY GÉZA: A magyar irodalom és sajtó irányítása a Bach-korszakban (1849-1860). MKsz 90 (1974) 273. 43 A Képzőművészeti Társulat az általa megvásárolt művek esetében a sokszorosítási jogokat fenntartja; A Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonában lévő festményeknél nincs ilyen korlátozás, ezért lehetséges, hogy Madarász Viktor Hunyadi Lászlóját egyszerre több folyóirat is sokszorosíttatja; Egyéb esetekben a szerző illetve a tulajdonos beleegyezése szükséges a reprodukáláshoz. Ezt felismerve a Hölgyfutár szerkesztője megveszi Orlay a Műegyletben kiállított Petőfi Debrecenben című képét „hogy jogot nyerjen általa e kép műlapjához." - Hölgyfutár 8 (1857. július 17.) 617. 44 Ld. Hunyadi-ház diadalünnepe és a Mátyás, az igazságos születésének körülményeit. 45 Ld. a Geiger-féle képek kiadástörténetét. 46 A 19. századi hazai sokszorosított történeti ábrázolások legfontosabb korábbi feldolgozásai: GERSZI 1953, GERSZI 1960, 6166, 89-94; BASICS 1981; a képmellékletek feltérképezésében nagy segítséget nyújtottak a következő munkák katalógusai: NAGY Z. 1934; GERSZI 1960; Magyar sajtóbibliográfia 1850-1867, I—II. Ossz.: BUSA MARGIT. Budapest 1996. A továbbiakban 47 megvizsgált folyóirat illusztrációs anyagára támaszkodom. 47 1 853-ban az előző évihez képest megduplázódik a fővárosi prenumeránsok száma. Az előfizetők növekvő táborának köszönhetően pedig 1851 és 1859 között megháromszorozódik a hazai újságok száma. MIKLÓSSY JÁNOS: Irodalmi folyóirataink a Bach-korszakban (1849-1859). In: Az Országos Széchenyi Könyvtár Évkönyve 1973. Budapest 1976, 235. 8. jegyz; BUZINKAY GÉZA: Nyomdai és kereskedelmi viszonyok. In: A magyar sajtó története. II/l. 1848-1867. Szerk.: KOSÁRY DOMOKOS, NÉMETH G. BÉLA. Budapest 1985, 298. 48 Annak ellenére, hogy ezt több, voltaképp a tőkés piaci viszonyok kialakulását szolgáló intézkedés is akadályozza, így az írások és képek cseréjét szabályozó, 1853-ban életbe léptetett szerzői jogi törvény, vagy az 1857-ben, a gazdasági válság évében bevezetett, jelentős áremelkedéssel járó hírlapi bélyegadó. - BUZINKAY 1985, 273. 49 A Magyar Sajtó 1864. 115. száma nyomán idézi: N. N.: A magyar képzőművészeti társulat 1862- és 1863-ik évi albuma. In.: A Magyar Képzőművészeti Társulat Évkönyve. 1863. Pest 1864, 80. 50 A laptípusról: NAGYDIÓSI GÉZÁNÉ: Magyarországi női lapok a XIX. század végéig. In: Az Országos Széchenyi Könyvtár évkönyve, 1957. Budapest 1958,139-227. 51 VAHOT IMRE: Őszinte szózat a Napkelet barátai- és jóakaróihoz. Napkelet 1 (1857. december 6.) 762. 52 VIZKELETY-VAHOT 1860. 53 Nefelejts 6 (1865. szeptember 17.) 350. 54 1865-ben Dávid diadalmenete Goliath legyőzése után és Sába királynője Salamon királynál, 1866-ban Visszatérés a Kálváriáról és Menet a Kálváriára a műlapok témái. 53 MIKLÓSSY JÁNOS: Enciklopédikus közművelődési lapok. In: A magyar sajtó története. III1. 1848-1867. Szerk.: KOSÁRY DOMOKOS, NÉMETH G. BÉLA. Budapest 1985, 443-153.
