Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

TANULMÁNYOK - Ács PÁL: Apocalypsis cum figuris. A régi magyar irodalom történelemképe

idézi Jorge Luis Borges Lucilio Vanini (1585-1619) olasz pan­teista filozófus De admirandis naturae arcanis c. művét: A kör­körös idő. Ford. SCHOLZ LÁSZLÓ. In: BORGES, JORGE LUIS: AZ örök­kévalóság története. Esszék. Budapest 1999 (J. L. B. válogatott művei, 2), 179-180; vö. LÖTZ 1936, 11-22; TATÁR GYÖRGY: AZ öröklét gyűrűje. Nietzsche és az örök visszatérés gondolata. Bu­dapest 1989; ELIADE, MIRCEA: AZ örök visszatérés mítosza avagy a mindenség és a történelem. Ford. PÁSZTOR PÉTER. Budapest 1993 9 JASPERS, KARL: Vom Ursprung und Ziel der Geschichte. Zürich 1949 10 LÖTZ 1936, 23-30. - A két idő- és történelemszemlélet ellenté­tét jól szemlélteti Borges, Jorge Luis Homokkönyv c. novellája (ford. VÉGH ZSOLDOS PÉTER), melyben a főhős John Wiclif gót betűs angol bibliáját („a black letter Wiclif"), „az Úr Igéjét" az indiai eredetű „ördögi bibliára", a végtelen homokkönyvre cse­réli; In: uö.: A titkos csoda. Elbeszélések. Budapest 1986, 503-508. 11 DELUMEAU, JEAN: AZ apokalipszis új értelme. In: CARRIÈRE, JEAN­CLAUDE-DELUMEAU, JEAN-ECO, UMBERTO-GOULD, STEPHEN JAY: Be­szélgetések az idők végezetéről. Ford. KAMOCSAY ILDIKÓ. Budapest 1999, 72. 12 VERMES GÉZA: A qumráni közösség és a holt-tengeri tekercsek törté­nete. Ford. HAJNAL PIROSKA. Budapest 1998, 194-208; FLUSSER, DAVID: A judaizmus és a kereszténység eredete. Ford. ENDREFFY ZOL­TÁN et al. Budapest 1999,189-363. 13 MCGINN 1995, 71-155. 14 Petrus Olivi (Ulivi) spirituális Apokalipszis-kommentárjai kü­lönösen népszerűek voltak. Vö. KARDOS TIBOR: A magyarországi humanizmus kora. Budapest 1955, 384-387; Szűcs JENŐ: Dózsa parasztháborújának ideológiája. (1972) In: Szűcs 1974, 601-667; Szűcs JENŐ: Ferences ellenzéki áramlat a magyar parasztháború és reformáció hátterében. ItK 78 (1974) 409-435; ERDÉLYI ZSUZSANNA: Az archaikus népi imádságzáradékok történeti kérdései. In: Boldog­asszony ága. Tanulmányok a népi vallásosság köréből. Szerk. ERDÉLYI ZSUZSANNA. Budapest 1991, 51-142. 15 De civitate Dei libri XXII. 16 LÖTZ 1936, 26-27. 17 KULCSÁR 1977,1188. 18 Balassi Bálint versei. Kiad. KŐSZEGHY PÉTER-S/.KNTMÁRTONI SZABÓ GÉZA. Budapest 1993 (Régi Magyar Könyvtár, Források, 4), 93. 19 Szűcsi, m. (14. j.) 1974,433. 20 AENEAS SILVIUS PICCOLOMINI: Pápa vagy zsinat? Válogatott levelek. Szerk. BORONKAI IVÁN. Ford. BORONKAI IVÁN-KAPITÁNFFY ISTVÁN. Budapest 1980 21 FLUSSER, DAVID: Megváltás a jelenben és a jövőben. Ford. TÓTH SÁN­DOR. In: FLUSSER i. m. (12. j.), 189-200; HAMILTON, MALCOLM B.: Vallás, ember, társadalom. Elméleti és összehasonlító vallásszocioló­gia. Ford. LÁZÁR A. PÉTER. Budapest 1998 - ld. A millennium jö­vetele c. fejezetet. 22 DELUMEAU i. m. (11. j.), 83. 23 A magyar reformációra gyakorolt hatásáról Id. RMKT 16, XI, 463. 24 BÁN IMRE: Dante és a joachimizmus. In: uő.: Dante-tanulmányok. Szerk. KOVÁCS SÁNDOR IVÁN-KIRÁLY ERZSÉBET. Budapest 1988, 151-152. 25 CUSANUS, NICOLAUS: A tudós tudatlanság. Ford. ERDŐ PÉTER. Bu­dapest é. n. [1999] 26 Leonardo apokaliptikus tematikájú windsori vízözön-rajzairól Id. CLARK, KENNETH: Leonardo da Vinci. Ford. MOLNÁR MAGDA. Budapest 1982,137-138. 27 Dürer vízözön-álmának följegyzését és akvarell-képét ld. WINKLER, FRIEDRICH: Die Zeichnungen Albrecht Dürers, IV. Berlin 1939, Nr. 944. 28 CHASTEL, ANDRÉ: Fabulák, formák, figurák. Válogatott tanulmányok. Ford. GÖRÖG LÍVIA. Budapest 1984, 70-94. 29 LÖTZ 1936, 40. 30 SCHULEK TIBOR: Bornemisza Péter 1535-1584. A XVI. századi ma­gyar művelődés és lelkiség történetéből. Sopron-Budapest-Győr 1939; KATHONA GÉZA: Károlyi Gáspár történeti világképe. Tanulmá­nyok a magyar protestáns reformátori apokah/ptika köréből. Debre­cen 1943; KULCSÁR 1977; KULCSÁR PÉTER: A történetíró Heltai. Ki­adás- és szövegtörténeti áttekintés. In: Irodalom és ideológia a 16­17. században. Szerk. VARJAS BÉLA. Budapest 1987 (Memoria Saeculorum Hungáriáé, 5), 113-133; SZABÓ ANDRÁS: Károlyi Gás­pár (1530 k.-1591). Budapest 1984 31 DAN ROBERT: Humanizmus, reformáció, antitrinitarizmus és a hé­ber nyelv Magyarországon. Budapest 1973 (Humanizmus és re­formáció, 2), 183-195; vö. RMKT 16, XI, 448. 32 Elegendő itt Nyéki Vörös Mátyás Tintinnabulum Tripudianti­í/mára, illetve Balassi Bálint Idővel paloták... kezdetű, fentebb már idézett versére utalni: RMKT 17, II, 93. sz; BALASSI i. m. (18. j.), 93. 33 Ezeket a „nehezített formákat", deformálódásokat („prijom"­okat) az orosz formalisták az irodalom, az „irodalmiság" lé­nyegi elemeiként határozták meg. Vö. Kis, DANILO: Anatómiai lecke. Ford. BALÁZS ATTILA-RADICS VIKTÓRIA. Budapest 1999, 51, 260. 34 „A tudat a hasznosságban megtalálta fogalmát. De ez egyrészt még tárgy, másrészt éppen ezért még cél, amelynek a tudat még nincs közvetlenül birtokában" - HEGEL i. m. (4. j.), 300. Vö. HARTMANN, NICOLAI: Teleológiai gondolkodás. Ford. REDL KÁROLY. Budapest 1970; RICKERT, HEINRICH: A filozófia alapproblémái. Mód­szertan - ontológia - antropológia. Ford. SIMON FERENC. Budapest 1987,196-199. 35 BOJTÁR ENDRE: Bevezetés a baltisztikába. A balti kultúra a régiség­ben. Budapest 1997,187-196. 36 ELIADE, MIRCEA: A szent és a profán. A vallási lényegről. Ford. BERÉNYI GÁBOR. Budapest 1987 37 Szűcs JENŐ: A magyar nemzeti tudat kialakulása. Szeged 1992 (Ma­gyar őstörténeti könyvtár, 3) 38 BIETENHOLZ 1994, 234. 39 MALYUSZ 1967, 52-53; vö. RMKT 16, XI, 394, 468. 40 KLANICZAY GÁBOR: AZ 1083. évi magyarországi szentté avatások. In: Művelődéstört, tan. 1986,15-32; KLANICZAY 2000 41 Szűcs i. m. (14. j. ) 1972, 634-635. 42 HARMENING, DIETER: Superstitio. Überlieferungs- und theoriege­schichtliche Untersuchungen zur kirchlich-theologischen Aberglau­bensliteratur des Mittelalters. Berlin 1979 43 A remete-epizód irodalmi utóéletéről ld. RMKT 16, XI, 395­396. 44 TRENCSÉNYI-WALDAPFEL IMRE: „Csillag esik, föld reng...". In: uő.: Humanizmus és nemzeti irodalom. Budapest 1966, 35-49. 45 BOJTÁR i. m. (35. j.), 225-227. 46 LÖTZ 1936, 45. 47 Eckhardt Sándor feltételezi, hogy Kézai a hunok temetkező­helyét egy ma is létező római Jupiter-oltárkő mellé képzelte. Az ún. baracskai kő a váli völgyben, a mai Kajászónál (régeb­ben: Kajászószentpéter; Kézainál Cuveazoa = Keveaszó, más­hol Keveháza) pusztaoltárként szolgált, amíg Baracska főteré­re nem szállították. Hátlapján domborművű kettőskereszt ta­lálható a középkorból, feltehetőleg a Baracska nemzetség te­metője volt: ECKHARDT 1940, 312. Vö. még Tóth Endre tanul­mányát jelen katalógLis lapjain. 48 MÁLYUSZ 1967, 52. 49 KULCSÁR 1990; MiKÓ ÁRPÁD 1991 50 Szűcs i. m. (14. j.) 1972, 607-608, 619. 51 NIELSEN, EDUARD: The Ten Commandments in New Perspective. A Traditio-Historical Approach. London 1968, 107-108. 52 PIRNÁT ANTAL: Fabula és história. ItK 88 (1984) 137-149; BIETEN­HOLZ 1994, 150-157. 53 A király halálával terhelt csatavesztéseket minden nép nem­zeti sorstragédiaként élte meg. A skótok függetlenségét meg­pecsételő floddeni ütközet (1513) érdekes analógiaként kínál­kozik. Az „ősi ellenséggel" (az angolokkal) vívott csatában a skót arisztokrácia javarésze és IV. Jakab király is odaveszett. Mohács nemcsak a pusztulás rendkívüli mértéke miatt vált szimbólummá, hanem azért is, mert felidézte és felerősítette a török elleni vesztes csaták - Rigómező (1389), Nikápoly (1396), de különösen a várnai ütközet (1444) - régóta jelképpé, iro­dalmi toposszá emelt emlékét. Vö. KLANICZAY 1964, 578; KUL­CSÁR 1990, 20. 54 FRYE, NORTHROP: AZ Ige hatalma. Második tanulmány a Biblia és az irodalom kapcsolatáról. Ford. PÁSZTOR PÉTER. Budapest 1997 - ld. a mű Azonosság és metafora c. fejezetét -, 95-133; FABINY, TIBOR: The Literal Sense and the Sensus Plenior Revisited. In: Literary Theory and Biblical Hermeneutics. Ed. by FABINY, TIBOR. Szeged 1992, 155-168; Ács PÁL: A ma­gyar irodalmi nyelv két elmélete: az erazmista és a Balassi-kö­vető. ItK 87 (1982) 402.

Next

/
Oldalképek
Tartalom