Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

TANULMÁNYOK - SZENTESI EDIT: Birodalmi patriotizmus. Történelemszemlélet, történetírás, történeti publicisztika és történeti témák ábrázolása az Osztrák Császárságban 1828-ig

jes kiadás]; Josef Freiherr von Hammer-Purgstall: Erinnerungen aus meinem Leben 1774-1852. Hrsg. v. BACHOFEN VON ECHT, REINHART VON. Wien-Leipzig 1840 [az Osztrák Tudományos Akadémia Könyvtá­rában őrzött eredeti kézirat egy tizedének kiadása]; Johann Ladislaus Pyrker: Mein Leben 1772-1847'. Hrsg. v. CZIGLER, ALADAR PAUL. (Fontes Rerum Austriacarum, I. Scriptores, 10) Wien 1966 [az 1845­1846-ban írt, a Cotta fivéreknek elküldött, hosszan elveszettnek hitt kéziratból]. Műveiket máig az első, vagy még életükben, illetve közvetlenül haláluk után megjelent kiadásokban lehet olvasni; újabban lénye­gében csupán a Kurt Adel szerkesztésében megjelent válogatá­sokban férhetők hozzá: ADEL 1969; Caroline Pichler, Auswahl aus dem Werk. Wien 1970. Ezek a kötetek csekély terjedelmük miatt alig adnak némi fogalmat az életművekről. Részben mindmáig alapvető életrajzok és bibliográfiák: WURZ­BACH; a feldolgozások közül máig legösszefoglalóbb és legbővebb: RÓBERT 1933; János főhercegről az alapmonográfia: THEISS, VIKTOR: Erzherzog Johann, I-IV. Graz 1960-1969; vö. a születésének kétszá­zadik évfordulójára 1982-ben megjelent számos kötettel és kiállí­tási katalógussal. Josef Hormayr művei - amelyeknek első kiadásaiban elsősor­ban az Egyetemi Könyvtár gazdag - között nem soroljuk itt fel az 1809-es tiroli felkelés történetéről és dokumentumaiból kiadott számos kötetét és más „jelenkortörténeti" műveit. A szövegben említett művei közül Tirol történetének (Geschichte der geforsteten Grafschaft Tirol) csupán első kötete jelent meg két részben (Tübingen 1806-1808); kisebb írásaiból már 1820-tól kiadtak egy háromköte­tes gyűjteményt: Der Freyherrn Joseph von Hormayr sämmtliche Werke. Stuttgart-Tübingen 1820-1822; Bécs története - egy máig nélkü­lözhetetlennek tartott monumentális adatgyűjtemény -Wien, seine Geschichte und seine Denkwürdigkeiten. Im Vereine mit mehreren Gelehrten und Kunstfreunden első sorozata, I-V. Wien 1823-1824; második sorozata, I-IV. Wien 1824-1825. A Hormayrnak a modern osztrák történetírói tudatban és tudo­mánytörténetben tulajdonított jelentéktelen szerepet jól mutatja, hogy Alphons Lhotsky alapművében (Österreichische Historiographie. München 1962) mindössze két bekezdést juttat neki (146-147). Nálunk hozzáférhetetlen, zömmel az 1930-as években írt disszertációknál modernebb feldolgozás róla szinte csupán: KRAUSS, SYLVIA: Joseph von Hormayr. Sein Geschichtsdenken und sein Einfluß auf Ludwig I. In: „Vorwärts, vorwärts sollst du schauen Geschichte, Politik und Kunst unter Ludwig I. Hrsg. v. ERICHSEN, JOHANNES-PUSCHNER, UWE. München 1986 (Veröffentlichungen zur Bayerischen Geschichte und Kultur, 9-10), I, 85-99. Josef Hammer életművének - tekintve méreteit és jellegét ért­hető, de rendkívül fájdalmas módon - sem gyűjteményes kiadá­sa, sem komolyabb bibliográfiája nincs. Az eredeti önálló kiadvá­nyokat ld. könyvtaraink, elsősorban az OSzK szerzői katalógusá­ban. Heinrich von Collin életműkiadását öccse gondozta és látta el a szerzőnek az utolsó kötetben megjelent részletes életrajzával: Heinrich J. v. Collin's sämmtliche Werke, I-VI. Hrsg. v. COLLIN, MATTHÄUS. Wien 1812-1814; A Regulus id. Wesselényi Miklós által készített magyar fordítását Récsey Viktor adta ki (Győr [1901]), és vezette be a szerző részletes életrajzával (a kéziratot ma a Széché­nyi Könyvtár Kézirattárában őrzik). Matthäus Collin színműveinek még életében megjelent gyűjte­ményes kiadása: Dramatische Dichtungen von Matthäus von Collin, I-IV. Pesth 1813-1817. Hátrahagyott költői műveit Hammer ren­dezte sajtó alá és írta meg hozzá a szerző részletes életrajzát: Matthäus Edlen v. Collins nachgelassene Gedichte, I— II. Hrsg. v. HAMMER, JOSEF. Wien 1827. Esztétikai traktátusainak sem gyűjte­ményes kiadása, sem bibliográfiája nincs; részletesen, de nem túl mélyenszántóan szól róluk egy traktátus: VIHAN, JOSEF: Matthäus von Collin und die patriotisch-nationalen Kunstbestrebungen in Österreich zu Beginn des 19. Jahrhunderts. Euphorien. Zeitschrift für Literaturgeschichte. Ergänzungsheft 5 (1901) 93-199. Caroline Pichlernek három életműsorozata jelent meg még éle­tében: Sämmtliche Werke von Caroline Pichler, I-XXIV. Wien 1813­1820; ugyanezzel a címmel, I— LUI. Wien 1820-1844; Sämmtliche Werke, I-LX. Wien 1828-1844. Ezek közül csupán az első sorozat van meg az OSzK-ban; egyes művei első, illetve korai kiadások­ban azonban hozzáférhetőek, zömmel szintén a Széchényi Könyv­tárban. A szerzőnő népszerűségét tekintve meglepő művei egy­korú magyar fordításainak csekély száma; mai tudásom szerint mindössze: Pichler Karoline Hasonlatosságai [Gleichnisse]. Ford. KE­LEMEN BORBÁLA. Pest 1807; PICHLER KAROLINA: Buda várának visszavé­tele [Die Wiedereroberung von Ofen]. Ford. AGÁRDI GYÖRGY. Pest 1829. Pyrker László műveinek kiadásait, fordításait és részben a róla szóló irodalomtörténeti szakmunkák adatait ld. DOBERSBERGER, ROLAND: A Pyrker-bibliográfia vázlata. In: Pyrker Emlékkönyv. Szerk. HÖLVÉNYI GYÖRGY. Eger 1987, 337-350; képtáráról, illetve művei­nek illusztrációiról: Kiss PÉTER: A Pyrker-képtár sorsa Egerben a 19­20. században és Pesten 1848-ig. MÉ 36 (1987) 131-141; HARASZTINÉ TAKÁCS MARIANNA: A Pyrker Képtár a Szépművészeti Múzeumban. In: Pyrker Emlékkönyv i. m. 205-300. [teljes listával és mai attribú­ciókkal]; CIFKA 1990-1991. A magyar szerzők életéről és műveiről még mindig a legjobb tájékoztatás és bibliográfia: SZINNYEI Mednyánszky Alajos műveinek újabb kiadásait és a róla szóló irodalmat ld. a VIII-14. katalógustételben. Mailáth János művei­nek felsorolásából Szinnyeinél éppen költészeti antológiája ma­radt ki: Magyarische Gedichte. Uebersetzt von Johann Grafen Mailáth. Stuttgart-Tübingen 1825; vö. VÁRADY ZOLTÁN: Gróf Mailáth János szerepe a magyar irodalomban. Máramarossziget 1911. Nagy óvatos­sággal használandó továbbá: KUNCZER 1929; ZSIGMOND GÁBOR: Berzeviczy Gergely és Kazinczy Ferenc vitája a parasztok állapotáról Ma­gyarországon. Valóság 18 (1975/4) 76-91. és RINNER, FIDRUN: Hungarikák Josef Hormayr „Taschenbuch für die vaterländische Geschichte" (1811-1849) című kiadványában. Helikon 22 (1976) 225­231. Hormayr és Mailáth Kazinczy Ferenchez szóló levelei kiadva a Kazinczy-levelezés különböző köteteiben; Josef Hormayr Mednyánszky Alajoshoz írt leveleit az OSzK Kézirattárának Le­velestára őrzi: 1816-1828 között kelt 181 levél, ugyanitt néhány a címzett meghatározása nélkül őrzött Hormayr-levél Berzeviczy Gergelyhez szól. A költőkről PAUSZ GABRIELLA: Nemes Artner Terézia (1772-1829) és írói köre. Budapest 1917 (Német Philologiai Dolgozatok, 21) [mindhárom hölgy teljes bibliográfiájával]; Köffinger említése utol­jára: TARNÓI LÁSZLÓ: Értékítéletek a magyarországi német nyelvű iro­dalmiéletben a 18-19. századfordulóján. ItK 101 (1997) 235-246. A grazi Joanneum alapdokumentumait ld. az Archiv első évfo­lyamaiban; Das steiermärkische Landesmuseum und seine Sammlungen 1811-1911. Red. MELL, ANTON. Graz 1911; vö. továbbá a Joanneum mindeneséről: ILWOLF, FRANZ: Franz Freiherr von Kalchberg (1807­1890). Sein Leben und Wirken im Ständewesen der Steiermark und im Dienste des Staates. Graz 1897. A János főhercegnek megfestetni ajánlott történelmi témák és Berger Babenberg-ciklusának darabjai felsorolását ld. COLLÍN, MATTHÄUS: Über die nationale Wesenheit der Kunst. Archiv 2 (1811) 513-524. című értekezéséhez Hormayr által fűzött lábjegyzetek­ben. Vö. FRODL, WALTER: Eine Dienstreise des Erzherzogs Johann im Jahre 1804 und die dazugehörige Aquarellfolge. In: Beiträge zur Kunstgeschichte Tirols. Josef-Weingartner-Festschrift. Innsbruck 1955 (Schlern-Schriften, 139); Graz 1959; SLAVÍCEK, LUBOMIR: Neue Quelle zur österreichischen Malerei am Anfang des 19. Jahrhunderts. Wiener Maler in der Salm'schen Sammlung. Mitteilungen der Öster­reichischen Galerie 24/25 (1980-1981) 161-201. Krafftról ld. FRODL-SCHNEEMANN 1984 mellett elsősorban: VANCSA 1974, illetve VANCSA 1975; ld. még: CIFKA 1993; CIFKA, BRIGITTA: Johann Peter Krajft: Rudolf von Habsburg und der Priester - Johann Peter Krafft: Habsburg Rudolf és a szerzetes. BMH 88/89 (1998) 115-125, 229-231. Rußrol a fiatalabb kortárs által írt összefoglalás: MELLY, EDUARD: Karl Ruß. Umriß eines Künstlerlebens. Wien 1843; számomra egy­előre hozzáférhetetlennek bizonyult. Alexandre de Labord Voyage pittoresque en Autriche című művé­ről, amely csupán 1821-ben jelent meg Párizsban, de amelyhez Jakob Gauermann még a századfordulón készítette a rajzokat, ld. KAUT, HUBERT: Jakob Gauermann als Buchillustrator. Alte und moderne Kunst 4 (1959/11) 17-20; vö. FRIMMEL, THEODOR: Ergänzungen zum Radirwerk Jakob Gauermann's. Berichte und Mittheilungen des

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom