Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

TANULMÁNYOK - SZENTESI EDIT: Birodalmi patriotizmus. Történelemszemlélet, történetírás, történeti publicisztika és történeti témák ábrázolása az Osztrák Császárságban 1828-ig

3. Johann Blaschke (1770-1833): I. (Luxemburgi) Zsigmond magyar 4. Johann Blaschke (1770-1833): V. László magyar király arcképe, és cserTkirály, német-római császár arcképe. Az Österreichischer Az Österreichischer Plutarch ... IV. kötetében, 1807 Plutarch ... XVII. kötetében, 1809 Több mérlegelésre adhatott alkalmat az osztrák híres­ségek sorának összeállítása. A választottak nagyobbik része arisztokrata családokból származó államférfi és hadvezér a vallásháborúk, a török háborúk, valamint Mária Terézia korából: Tilly, Wallenstein, Trautmanns­dorf, Savoyai Jenő, Guido és Rüdiger Starhenberg, Montecuccoli, Daun, Laudon és Kaunitz. A tudósok kö­zül Wolfgang Lazius, Johann Amos Comenius, Maxi­milian Hell udvari csillagász és három majdhogynem kortárs életrajza: Michael Ignaz Schmidté (1736-1794), Hormayr elődjéé, az udvari levéltár igazgatójáé, Joseph Hilarius Eckhelé (1737-1798), a császári numizmatikai gyűjtemény igazgatójáé és Michael Denise (1729-1800), Johannes Müller elődjéé, a Hofbibliothek custosáé került a kötetekbe. A muzsikusokat Mozart, a festőket a Cseh­országban született, de csecsemőkora után oda vagy más Habsburg-országba soha vissza nem tért Anton Raphael Mengs, a szobrászokat Georg Raphael Donner, a színé­szeket pedig Maria Anna Adamberger képviseli a gyűj­teményben. A tartományi hazafiság (Provinzialpatriotismus) ter­mészetes és dicséretes, de a nemzeti szellem (National­geist), a nagy egész szeretete még sokkal dicséretesebb. És ez a nagy egész az Osztrák Császárság (!): az az óriá­si terület Brassótól Salzburgig és Krakkótól Triesztig, amelyen egy népközösség (Völkerverein) él és dolgozik; 22 millió ember, akiknek szokásai, nyelve és alkotmá­nya végtelenül különböző, akiket különböző korszakok­ban háborúk és öröklések különböző véletlenjei egyesí­tettek. Az Osztrák Császárság egyes országainak már megírták a történetét, de a nagy egészét még nem, s kü­lönösen nem azt a közös történelmet, amely nem tudó­soknak szól, hanem a fiatalságnak, a népnek és a min­den rendekbeli művelt olvasóknak. A hírnév utáni vágy velünk születik, tüzét nem szabad hagyni kialudni, és megfelelő példák bemutatásával kell táplálni - ez az Osztrák Plutarchos célja, írta Hormayr az olvasóhoz cím­zett előszóban (An die Leser). Hormayr életrajzainak nem a szigorú és arányos kom­ponáltság az erényük: egyes eseményeknél hosszan el-

Next

/
Oldalképek
Tartalom