Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)
KATALÓGUS - XV. Antihistorizmus: a múlt kiszabadulása a történelem fogságából - SINKÓ KATALIN: A cédrusok
8 1880-1890 között írt feljegyzései a ritmusról, MTAK Kézirattára, Ms 5007/55. fol. 26. 9 MTAK Kézirattára, Ms 5006/14. fol. 78 v . 10 POCHÂT 1983, 42. 11 MTAK Kézirattára, Ms 5006/14, fol. 79-80 v , és Ms 5005/219, fol. 8. 12 PIPER, FERDINAND: Mythologie der christlichen Kunst von der ältesten Zeit bis ins XVI. Jahrhundert. Weimar 1851; uö.: Über den Christlichen Bilderkreis. Berlin 1852. 13 1882-ben egy Ember című, hármas ciklusra utalt feljegyzéseiben, melynek komponálása első fázisaként a három momentumra való felosztást logikus-szimbolikus procedúrának nevezte. Lásd. MTAK Kézirattára, Ms 5006/17, fol. 80 v . 14 Vö. ezzel kapcsolatban: SCHNÄDELBACH 1983, 3, 31-44; valamint: HEESEN-CREMER 1983, 45-70. 15 MTAK Kézirattára, Ms 5007/60, fol. 121. 16 Az Opera-dekorációs programmal kapcsolatban, a későbbiekben is ld. SZVOBODA D. GABRIELLA: AZ Operaház dekorációja. In: CZÉTÉNYI et al. 1987,19-38. 17 MTAK Kézirattára, Ms 5006/16, fol. 10. és Ms 5006/17, fol 45. 18 MTAK Kézirattára, Ms 5007/60, fol. 56. 19 M 14 (1911) I. melléklet 20 MTAK Kézirattára, Ms 5007/60, fol. 25. - ismeretlen kézírással készített lista. 21 SZVOBODA i. m. 34. 22 Vö. München 1987-1988 23 Ld. ANDRÉE 1977, Abb. 106; Feuerbach képeire vonatkozólag: München 1987-1988, Kat.-Nr.: 59, 61; valamint UHDE-BERNAYS, HERMANN: Feuerbach. Das Meisters Gemälde. Stuttgart-Berlin 1913, 78, 112, etc; két idekapcsoló Feuerbach-analógiát közöl tanulmányában BAKÓ 1999, 31, 50. 24 Musées Royaux des Beaux-Arts de Bruxelles. Ld. LEGRAND, FRANCINE-CLAIRE: Symbolism in Belgium. Belgium, art of our time. Laconti, Brussels 1972,108-109. 25 MTAK Kézirattár, Ms 5007/60, fol. 121: „Élet, 1880, 1. gyermekség: I. lányrabás; II. játék a nádasban; III. tánc - elalvás; IV. a jövő álma; Évszakok, 1885:1. tavasz - zsibongás; II. nyár - fürdés; III. ősz - gyümölcsszedés, vándorlás; IV. tél - megfagyás; Felhők, 1885: I. reggeli felhők - pehely felhők - cirrus; II. déli felhők - cumulus; III. esti felhők - stratus; IV. éji felhők; Fries egy ebédlőbe, 1885: I. [...] vadászat; II. gyümölcs; III. halászat; IV. szüret; Élet, 1885:1. szerelem; II. játék; III. küzdés; IV. nyugalom; Élet, 1894: I. fakadás; II. éj - szerelem - küzdés; III. fonnyadás; IV. tenger - mindig ugyanaz - föl, le; Élet, 1894: I. fürdés, játék; II. átmenet egy folyón; III. átmenet egy hegyen; IV. barlang - lankadás; Elemek, 1885: I. a föld felülete - szerelem; II. a föld belseje - tűz - gőz; III. levegő - eső - napsugár; IV. a víz élete; Élet az Operában, királyi páholy előterme, 1883: tél; tavasz; nyár; ősz." 26 „Den Fries 1885 gesehen - es giebt drinnen Stellen, die etwas leer sind, und einige etwas zu rotbraune Fleischfarben - auch sind einige Flecke etwas klein - aber die Gesammtcomposition ist gut." MTAK Kézirattár, Ms 5007/76. fol. l v . 27 Kutatásaim e téren végül is csupán Pigler Andor: Barockthemenjéig terjedtek. Mindenesetre legalább egy képciklust kiemelnék, amelyet elképzelhetően Székely is láthatott a bécsi Kunsthistorisches Museumban: Johann König (1586-1642) nürnbergi festőnek a 17. század első felében készült, A négy évszak sorozatában a tavasz: játék a kertben, a nyár: aratás, az ősz: szüret, a tél: szobában répahámozás, fonás. Vö.: Kunsthistorisches Museum Wien. Verzeichnis der Gemälde. Wien 1973, Tafel 133. 28 Ld. DOBAI, JOHANNES: Über ein Porträt Adalbert Stifter's. Sonderabdruck aus dem Jahrbuch des Oberöstereichischen Musealvereines, 105, Linz 1960,119-137; különösen a frízekre vonatkozó részt. 29 Vö.: Hamburg 1977-1978 30 Ld. e témáról BUSCH, WERNER: Die notwendige Arabeske: Wirklichkeitsaneignung und Stilisierung in der deutschen Kunst des 19. Jahrhunderts. Berlin 1985, 42-56; valamint KARIN VON MAUR, rövid összefoglalóját: Vom Klang der Bilder. Die Musik in der Kunst des 20. Jahrhunderts. Hrsg. v. MAUR, KARIN VON. München 1985, 5-6. SINKÓ KATALIN A CÉDRUSOK Csontváry 1907-ben festett két cédrusképét egy év múlva, 1908-ban bemutatta Budapesten a Városligetben lévő Iparcsarnokban. Kiállításának katalógusában azoknak Zarándoklás a cédrusoknál Libanonban és Egy cédrusfa Libanonból címeket adta. Azon a néhány, saját költségén megrendezett kiállításon, amelynek katalógusát is nyilvánvalóan ő fogalmazta meg, alig változott e két képének megnevezése. Az 1910-ben Berlinben megrendezni kívánt, ám végül elmaradt kiállításának német nyelvű katalógustervezetében Csontváry valamivel bővebb leírását adta a cédrusoknak: Gebet bei ben den uralten Gedern im Gedernwalde von Libanon. (5000 bis 6000 Jahre alte Stämme von 5 bis 6 m Durchmesser), Abendröte (Nr. 3), valamint Céder im Libanon mit dem 1800 tief liegenden Mittelländischen Meere bei Tripoli. Bei Sonnenuntergang (Nr. 2). (Csontváry-emlékkönyv 1976,119). Ez utóbbi a Csontváry által megfogalmazott leírása a ma mindenki által Magányos cédrusként ismert műnek. Nem ritka eset, hogy egy-egy műalkotás az idők során új címet kap, akár azért, mert a művész találóbb megnevezést ad, akár azért, mert a közönség hívja azt másként. Csontváry esetében azonban nem erről van szó. A Magányos cédrus csak Csontváry halála után kapta ezt a címét. Nem is lenne említésre méltó ez a filológiai mozzanat, ha nem világítana rá arra az értelmezési módosulásra is, amely nemcsak az említett cédrusképpel, hanem Csontváry egész életművével kapcsolatban bekövetkezett. „A cédrusokat a szakirodalom mindvégig önarcképként értelmezte", írja egyik jegyzetében Németh Lajos 1964-ben, s valóban oldalakat töltene be azoknak az írásoknak az ismertetése, amelyek szerint a cédrusok a művész szimbolikus önarcképei, a pszichológusok fatesztjeihez hasonlítható, voltaképpen személyiségét megjelenítő állapot- vagy vágyképek. A cédrusok szimbolikus önarcképként való értelmezését néhány Csontváry-írás is alátámasztani látszik. Elsősorban kéziratait szokták idézni. Itt azonban rögtön kérdésekbe ütközünk. Csontváry fennmaradt kézirattöredékei ugyanis később keletkeztek nagy keleti képeinél, így ezeket akár képeihez írt utólagos „ széljegyze-
