Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)
KATALÓGUS - XIV. Az emlékezés helyei: emlékműkultusz
ban töltött húsz esztendejének tapasztalatait és élményeit, és ír a lerombolt szobor további sorsáról is. A szobor talapzata 1925-ig állt, rajta a ló és a mellékalakok lábcsonkjaival. Mivel először ide tervezték felállítani Masaryk szobrát, elbontották a maradványokat, és ekkor vették ki a Thaly Kálmán által fogalmazott alapító okiratot is. Thaly Kálmán volt az, aki a millennium megünneplésére a hét emlékszobor felállításának koncepcióját kidolgozta, és ennek eszméjét éveken át különböző fórumokon népszerűsítette. Az okiratban a szobor adatai után a szinte minden, a millenniumra elkészült köztéri szobor alapító okiratában szerepelő mondatok következnek: „Emlékszobor! Te a magyar hűség, magyar hősiesség, magyar lovagiasság és törvénytisztelet, Te, az ősi magyar erények kővé vált hirdetője, állj, rendületlenül! Állj, míg az ezeréves, imádott haza áll!" (A teljes szöveget közli OLAY FERENC: Tetemrehívás a magyar emlékek romjain. Kincses Kalendárium 35 [1931] 1-9.) A hét millenniumi emlékmű és Mária Terézia szobra egyaránt áldozatul esett a „trianoni vandalizmusnak". A régióban ritka az a civilizáltabb megoldás, melyet Lukács György, az OMKT elnöke a Hentzi-szobor eltávolítása kapcsán követendő példaként tár elénk: „a művelt emberiség már régóta megállapodott abban, hogy a művészet termékeit mint az emberi géniusz örök megnyilatkozásait, kölcsönösen tisztelni kell, és még akkor sem szabad azokra romboló kezet emelni, ha az eszme, melyet a művész fantáziája megtestesített, nem rokonszenves is nekünk". F. M. THALY KÁLMÁN: AZ ezredéves országos hét emlékszobor története. A pozsonyi Toldy-körben 1897. március 15. előestéjén szabadon előadta dr. Thaly Kálmán, a kör elnöke. Gyorsírói jegyzet. 7 kép. Pozsony 1898; Az Újság 19 (1921. október 28.) 4; Petőfi szobor lefejezése. Az Újság 19 (1921. november 8.) 5; Az Újság 19 (1921. november 17.) 6; Az Újság 19 (1921. november 18.) 5; Az Újság 19 (1921. november 24.) 6; (S.A.): A meggyükolt pozsonyi szobor. Szózat 1921. december 4; MARKÓ MIKLÓS: Magyarország elszakított országrészei műemlékeinek és szobrainak pusztulása. Ország-Világ 44 (1922) 99-107; LÁZÁR 1924; (s.g.): Fadrusz Mária Terézia szobra Egy művész és egy szobor tragédiája. Literatura 2 (1928/10) 338-341; Nemzeti Újság 1928. május 6; Nemzeti Újság 1928. május 20; Magyarság 9 (1928. június 3); RÉDEY TIVADAR: A Magyar Nemzeti Múzeum kiállítása. MM 4 (1928) 405; LUKÁCS GYÖRGY: Trianoni vandalizmus. 1-6. Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Evkönyve 1928; OLAY FERENC: A Magyar emlékművek és a magyar művészet sorsa az elszakított területeken. Budapesti Szemle 58 (1930) 348-385; OLAY FERENC: Tetemrehívás a magyar emlékek romjain. Kincses Kalendárium 35 (1931) 1-9; LIBER 1934; Magyarság 15 (1934. szeptember 8.); HÓMAN BÁLINT: AZ összetört szobor. Beszéd, 1928. május 24. In: uő.: Művelődéspolitika. Budapest 1938, 604; A csehek irtóhadjárata - magyar szobrok ellen. 8 órai Újság 1938. október 11. III. 8; JANKOVICS MARCELL: Húsz esztendő Pozsonyban. Budapest é. n. [1939], 109-123. XIV-9. Mária Terézia - emlékplakett 1896 Fadrusz János (1858-1903) Márvány dombormű, 27 x 30 * 4 cm Felirata a jobb oldalon: „A pozsonyi emlékszobor kövéből 1896" Vétel Lázár Lászlónétól 1952-ben Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Szoborosztály, ltsz.: 52.991 A Magyar Nemzeti Galéria két olyan, egymástól méretben is különböző domborművet őriz, mely a Pozsonyban felállított Mária Terézia-szobor létrejöttével kapcsolatos. A nagyobb méretűn Mária Terézia profilja látható babérágacskával keretezve, mellette a pozsonyi vár és a koronázó Szent Márton-székesegyház sziluettje, a vár fölött sugárzó napkorong. A másik reliefen mindegyik motívum megtalálható a királynő profilját kivéve. A felirat szövege azonos mindkét domborművön. Az ábrázolt elemeket a művész úgy válogatta össze, hogy azok a felállított szoborra és annak alapeszméjére emlékeztessenek. A domborművek reprezentatív ajándéknak készültek a pozsonyi Mária Terézia-emlékszobor hatalmas márványtömbjének faragása közben lehullott törmelékekből. A királynő profiljával díszített változatot a pozsonyi szoboravatás résztvevői, illetve a főispán, a polgármester, alpolgármester kapta, névre szóló ajánlással. Erről egy levélből szerezhetünk tudomást, melyet Szontágh Manóné írt, felsorolva a megajándékozottakat. Ugyanebből a levélből arról is értesülhetünk, hogy a megajándékozottak köre bővebb lehetett (Szontágh Manóné levele, Fadrusz feleségének igazolásával, Dobsina, 1922. augusztus 20. MNG Adattár, ltsz.: 5156/1952).
