Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)
KATALÓGUS - X. A történelem képei a magánélet körében a 19. században - RÉVÉSZ EMESE: Történeti kép mint sajtóillusztráció (1850-1870)
mindez különösen lényeges, hiszen sajtóillusztrációként a privát szférába beépülve hatékonyan segíti a kollektív mítoszok elsajátítását. Maguk a kiadók a közölt illusztrációkat technikai szempontból rendszerint három csoportba sorolják. Ezek közül a legolcsóbb a szövegbe tördelt, általában fametszetes kép. A divatlap jellegű folyóiratok esetében bizonyos időközönként képmellékletet csatol a kiadó az egyes lapszámokhoz, amelyek technikája többnyire színezett fametszet, litográfia vagy rézkarc. Korszakunkban válik általános gyakorlattá nagy méretű, igényes kivitelű, általában kőrajzolatú műlapok, jutalomképek készítése, amelyeket a kiadók évente egy vagy több alkalommal küldenek szét rendszeres előfizetőik részére. A históriai tárgyú ábrázolások kitüntetett szerepét jelzi, hogy legnagyobb részük ez utóbbi módon, reprezentatív műlapként kerül sokszorosításra. Az igényes metszeteket kiadóik ezt követően boltjaikban is árusítják, így azok szélesebb körben is hozzáférhetőek. A folyóiratokban közölt történeti képek reprodukálásának technikája tehát több szempontból is döntő: befolyásolja a lap árát, az ábrázolás minőségét és a szöveges kíséret közlésének lehetőségét. Közvetve tehát hatással van a mű későbbi használatára, illetve az általa hordozott üzenet hatókörére. Korszakunkban a legtöbb, folyóiratok által közölt történeti kép litográfiái technikával sokszorosított. Bár a litográfia, lévén síknyomású sokszorosítási eljárás, jellemzően a szöveghez csatolt, vastagabb papírra nyomott mellékletként jelenik meg, speciális nyomdászati eljárások már lehetővé teszik kőrajzoknak a szöveggel párhuzamos közlését is. 23 Míg az utóbbi esetben a képek szövegbe illesztett illusztrációk, a litografált történeti kép általában nagy méretű, reprezentatív kivitelű, szöveges magyarázattal csak esetenként és közvetetten kísért, keretezett faldíszként használható műlap. 24 Az időigényes kőrajzolatú képek drágák, ezért készíttetésük tőkeerős kiadót és fizetőképes közönséget feltételez. A közönség megnövekedett képigényét a korlátozott nyomatszámot elbíró technika egy idő után már nem képes kielégíteni. 25 így a kőrajz helyébe az 1870-es évektől az olcsóbb, gyorsabb és rövidesen hasonlóképpen mutatós fametszet lép. A képsokszorosítás legolcsóbb módszere a fametszet. A technika század eleji megújulása, a tónusos fametszet (xilográfia) feltalálása nemcsak a festői hatások elérését tette lehetővé, hanem a harántdúc használata révén több tízezres nyomatszámot engedett meg. Mivel a betűkhöz hasonlóan magasnyomású technikával készül, általa szöveg és kép azonos oldalra nyomtatható. Kizárólagos használata elsősorban a néplapokat és az új, enciklopédikus laptípust jellemzi, úttörőként a Vasárnapi Újságot majd követőit, a Magyarország és a Nagyvilág 26 és a Hazánk és a Külföld illusztrációit. A képminőséget javító, a kőrajzhoz közelítő és a hiteles másolatot lehetővé tevő 27 újítások ellenére a legkevésbé festmények reprodukciójára alkalmas, ezért a korszakunk elején történeti mű is viszonylag ritkán jelenik meg fametszetben. 28 A kiadók a „szerény fametszetben" sokszorosított művet gyakran csak vevőcsalogatóként, a pompás kőrajz vagy színnyomat beharangozójaként használják. 29 Minőségi korlátai ellenére, a fotomechanikai sokszorosítási eljárások elterjedését megelőzően, mégis ez a technika teszi az ábrázolást széles tömegek számára is elérhetővé. Johann Peter Nepomuk Geiger magyar történelmi sorozata országos ismertségre az olcsó és nagy példányszámú néplapok, a Vasárnapi Újság és a Képes Újság fametszetes reprodukciói révén tesz szert. Pákh Albert lapja Székely Bertalan II. Lajosának közlésekor maga is tisztában van a technikai korlátokkal, de úgy véli, a mű és alkotója népszerűsítését nagyban elősegíti ezzel. 30 Mivel a képes újságok iránti óriási érdeklődés jótékony hatással van a hazai fametszés művészetére is, a technika a hatvanas évek végétől mind magasabb színvonalú, festői hatásokat elérő illusztrációk előállítására képes. A háttéripart mindehhez Pollák Zsigmond, Rusz Károly és Huszka Lajos jól szervezett xilográfiai intézetei teremtik meg. Ennek köszönhetően a Hazánk és a Külföld 1865től már fametszetben viszi a nagyközönség elé a hazai történeti festészet legjelesebb alkotásait. 1869-től pedig Franz Kollarz történeti képsorozatát nagyméretű, xilografált lapokon adja közre a kiadó. Az élesedő piaci versenyben a vásárlók megnyerésének egyik eszköze a jutalomképek minél látványosabb kiállítása. A kiadók a tetemes költségekkel járó sokszorosításra is áldoznak az új előfizetők reményében. A hatvanas évektől több kiadó is színnyomatos műmellékleteket kínál. A költséges eljárással csupán néhány, kivételes jelentőségű történeti művet sokszorosítanak. A kromolitográfia egyszerűbb típusa Madarász Viktor Utolsó Zrínyijének monokróm színnyomata, mely a Divatcsarnok 1860-ban kiadott melléklete. Ugyanebben az évben Madarász Hunyadi siratását mind a Hölgyfutár, mind a Képes Újság reprezentatív formában, olajnyomatként sokszorosítja. A Hazánk és a Külföld Székely Bertalan Dobozyját tíz dúcról nyomott színezett fametszetben mellékeli. 31 A mutatós színezett litográfiák, fametszetek és olajnyomatok használata elsősorban a populáris kultúrában jellemző. Utóbbiak az eredetiség benyomását keltő „vásári" illuzionizmusa az 1870-es évektől a műkritika dühödt támadásainak van kitéve. 32 Jellemző, hogy a műízlést is fejleszteni törekvő társulati műlapok közt csak monokróm színnyomat található. Az igényes, nagy méretű műlapokat a kiadók lakásdíszítő faliképnek szánják. 33 A kiadó gyakorta aranyozott, üvegezett keretet, díszes ládikát mellékel a metszethez. Werfer Károly Képes Újságjának szöveg közé illesztett szép kivitelű litográfiái zavarba hozzák a közönséget. Több előfizető azzal keresi meg a kiadót, hogy „miután az egyes képeket szeretnénk keretbe illeszteni, ne nyomtatnánk semmit a képek hátuljára", mire a kiadó ígéretet tesz rá, hogy az eredeti képeket külön is lenyomják és az előfizetőknek mérsékelt árért megküldik. 34 Az Ország Tükre gondosan ügyel rá, hogy kőrajzolatú mellékletei hátára „csak napi érdekű apróság nyomattassék, hogy így kivétetésük által a bekötendő lap folyama csonkulást ne szenvedjen". 35 Than
