Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - X. A történelem képei a magánélet körében a 19. században

D. 1363. / Im Beisein des Österreichisches Erzherzog Rudolf IV. (der Stifter genannt). / LEBENDES BILD/ Composition vom Grafen Leopold Pálffy-Daun, Fürsten von Teano, Gestellt mit Beihilfe des Herrn Akademie-Direktors Heinr. Schwach. / Gegebe in Grazer Stadttheater zu zu Gunsten der Szegediner und Beliberger verunglückten am 13. und 16. April 1879. / Photographie von Herrn Leopold Bude; gemalt von Herrn Professor Heinrich Bank und vom Porträtmahler Herrn Karl Knüpfer in Graz. / SZEMÉLYEK (régi ékszer és fegyverzetben). 1.1. Lajos király... Gróf Orssich Victor. 2. Mária, későbbi Magyar királyné... Pizzamano Emilia grófnő leányai. 3. Szent Hedwig, későbbi Lengyelkirályné... Almásy Mária kisasszony. 4. Osztrák Főherceg IV. Rudolf az alapító... Gróf Herberstein Zsigmond. 5. Katalin Osztrák főhercegné, IV. Károly német császár leánya... Serényi Mária grófnő. 6. Frangepán Erzsébet, Vegliai grófné... Znaim Werth Jella kisasszony. 7. Apor Sarolta, László székely kapitány leánya... Thum Stefanie grófnő. 8. Stubenberg Wülfing, vitéz (Baumkircher András fegyverzetében)... Gróf Stubenberg Farkas. 9. Lembergi Gallus a joannita vitézrend nagymestere és Lengyelország nagypriorja... Gróf Thurn Frigyes. 10. Széchy Miklós, Magyarország prímása... Komlóssy Ferenc úr. 11. Dóczy Dénes, Egri püspök... Czuprák Elek úr. 12. Hédervári Konth Miklós nádor (a Pálffy Grófok egyik őse)... Almásy Ede úr. 13. Zrínyi, Berbiri Gróf Horvátországi bán... Gróf Orssich Róbert. 14. Laczkfy István Erdélyi vajda... Prechtl Frigyes úr. 15. Botthján (Batthyány) zászlós úr... Richter Emil úr. / APRÓDOK: 16. Neipergi és Guetenhagi báró Herberstayn Ernő templomábrával... Almásy György úr. 17. Báthory István Temesvári Gróf mészmedencével... Lónyay Elemér úr. 18. Bertholdsteini Trauttmansdorff-Weinsberg Waickhard tömjéntartóval... Obersteiner Lajos úr. 19. Riegersburgi Liechtenstayn a németországi duplakezű pallossal... Schumy Tivadar úr. / PERSONEN (Im alten Schmuck und Rüstungen). 1. König Ludwig... Graf Victor Orssich. 2. Maria, spätere Königin von Ungarn... Gräfin Emilia Pizzamano, seine Töchter 3. Hedwig die Heilige, spätere Königin v. Polen... Fräulein Maria v. Almásy. 4. Erzherzog Rudolf IV. (Stifter) von Oesterreich... Graf Sigmund Herberstein. 5. Katharina, Erzherzogin v. Österreich, des Kaisers Karl IV. Tochter... Maria Gräfin Serényi. 6. Elisabeth Frangepán, Gräfin von Veglia... Frl. Jella von Znaimwerth. 7. Sarolta Apor, des Sekler-Hauptmanns Ladislaus' Tochter... Stefanie Comtesse Thurn. 8. Wülfing Stubenberg, Ritter (in der Rüstung des Andreas Baumkircher)... Graf Wolfgang Stubenberg. 9. Der Gross-Prior des Joanniter-Ritter-Ordens Gallus v. Lemberg, auch Gross-Prior von Polen... Graf Friedrich von Thurn. 10. Nikolaus Széchy, Primas von Ungarn... Herr Franz Komlóssy. 11. Dyonisius Dóczy, Erlauer Bischof... Herr Alexius Czuprák. 12. Nikolaus Konth von Hédervár, Palatin (einer der Ahnherren der Grafen Pálffy)... Graf Eduard von Almásy. 13. Zrínyi, Graf von Berbir, Banus von Croatien... Graf Robert Orssich. 14. Srefan Laczkfy, Wojwode von Siebernbürgen... Herr Friedrich Prechtl. 15. Emerich Botthján (Batthyány), Bannerherr... Herr Emil Richter. / PAGEN. 16. Ernst Herberstayn, Freiherr von Neyperg und Guetenhag... Herr Georg von Almásy. Mit dem Kirchenmodell. 17. Stefan Báthory, Graf von Temesvár... Herr Elemér von Lónyay. Mit dem Mörtelbecken. 18. TrauttmansdorfWeinsberg Waickhard auf Bertholdstein... Herr Ludwig Obersteiner. Mit dem Weichrauchfass. 19. Liechtenstayn auf der Riegersburg... Herr Theodor Schumy. Mit dem Deutschen Zweihänder-Reichschwert." Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok, ltsz.: 2041/1963 A képen ábrázolt jelenet históriai szempontból pontosításra szorul: a mariazelli kegytemplomot már 1266ban említik. Nagy Lajos a működő kegytemplomban egy gótikus kápolnát építtetett a török felett aratott győzelme emlékére 1366-ban. Az alapítást ábrázoló élőkép ötlete Pálffy-Daun Lipóttól (1834-1884) származik, aki katonai és jegyzői pályafutását az 1860-as években a rajzolással és festéssel cserélte fel. 1868-ban Párizsban Gustav Dórét látogatta meg műtermében, majd Münchenben Pilotynál tanult. Ezután - ahogy ő megfogalmazta - Erdélyben folytatott „tájképi és népismereti tanulmányokat". Első sikere, a Vörösmarty álma című allegorikus tollrajza művészként is ismertté tette nevét. A hatvanas évek végétől foglalkozott a „szokások, viseletek, fegyverzet, jelmeztan" történetével, melyben a kortársak szerint olyan jártasságra tett szert, hogy sokan fordultak hozzá tanácsért. 1879-ben kérte föl a Népszínház, hogy Erkel Elek és Lukácsy Sándor Székely Katalin című operájához korhű jelmezeket rajzoljon; tervei sikeresek voltak, nagy tetszést arattak. Ezután a Kunok és az István király című dalművekhez készített jelmezterveket, majd kiadta a Bánk bán-albumot Jelmezei nem pusztán ruhatervek, hanem életképszerű jelenetekben mutatják be a darabok egyes képeit, gondosan ügyelve a szereplők viseletének és a környezetnek korhű voltára. Ez a kép is pontosan ez idő tájt készült, s nagyon hasonló a jelmeztervekhez: a felirat jelzi azt is, hogy több esetben az esemény idejéből maradt eredeti viseletet, fegyvert hordanak a szereplők. A főúri családok tagjai körében már korábban elterjedt a történelmi jelenetek élőképekben való bemutatásának divatja. Goethe például a Vonzások és választások című regényében is egy hasonló jelenetet ír le. A történelmi, esetleg bibliai-mitológiai jelenetek élőképben való bemutatásának divatja egészen a század végéig fennmaradt. Általában többé-kevésbé ismert művészek tervezték meg ezeket az élőképeket, mint Pálffy is ez esetben, s többnyire ők is örökítették meg azokat. A Nagy Lajos életének két jelenetét ábrázoló élőkép kivitelezője két grazi művész volt, akik szokatlan technikával örökítették meg a láttottakat: a fotót festették át, s rajzoltak hozzá díszes keretet. IL B. SZABÓ KÁROLY: Ifjabb gróf Pálffy-Daun Lipót emlékezete. Budapest 1886; Budapest 1981a, 69, 72, 280, 314-315; BASICS 1991. X-32. Edények Attila palotájából, a nagyszentmiklósi kincs edényeinek utánzatai - színházi kellékek 1895 Stróbl Alajos (?) terve nyomán ismeretlen mester Esztergályozott fa, teste aranyozva és színes, zománcberakást utánzó képekkel kifestve (kerek tál, átmérője 50,5 cm, pereme 9,5 cm magas; korsó formájú edény, magassága 30 cm, oldalain nyilazó vitézt és nőalakot elragadó sast ábrázoló színes képek) A Zichy Múzeum állományából beleltározva 1954-ben Budapest, Iparművészeti Múzeum, Bútorosztály, ltsz.: 54.1526 I; 54.1827 I