Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - IX. A birodalmi patriotizmus és a magyar történelem

rendek tábláján az elnöki szék mögött állították fel. A kis szobor általános tetszést aratott, és ugyanilyen jó fogadtatásra talált az éves pesti műkiállításon is. A kis álló bronzfigura Mátyás királyt teljes uralkodói díszben, páncélingben, vállán hermelinpalásttal ábrázolja. Jobb lábával előrelép. Testtartása, büszke fejvetése erőt, hatalmat sugároz. Az „erély és hatály" éreztetése a legnagyobb erénye a műnek - ahogy Henszlmann fogalmaz. Mátyás jelvényei közül oldalánál kis, mérműves díszü, oszlopszerű építmény tetején fekszik a jogar, levetett sisakja és egy könyv. A király jobbját a könyvön nyugtatja. A szobrász a tudományok és művészetek mecénását jeleníti tehát meg, a reneszánsz uralkodót, aki fején korona helyett cser- és babérkoszorút visel, amely viszont győztes hadvezér voltának jele. A figura beállítása, kosztümjének részletei arról tanúskodnak, hogy Alexy Kriehuber-Schwind Magyar vezérek, királyok és hertzegek című litografált sorozatának XXXIV. számú lapját vette alapul (IX-6). A figura mellett álló oszlopszerű építmény szerkezete és díszítésmódja gótizáló. Mindhárom oldalán, fülkeszerű mélyedésben allegorikus alakok állnak, illetve ülnek. Ezek funkciója Mátyás életművének és személyének dicsőítése, egyfajta plasztikai „laudáció". A gorgófejes pajzsra támaszkodó Minerva a király tudománypártolására utal. Eletének eseményeit, haditetteit - a História megtestesítőjeként - könyvbe tekintő nőalak jegyzi, míg uralkodásának eredményeit a bőségszaruval ábrázolt Fortuna jelképezi. (Bal kezében talán pálmaágat vagy zászlót tartott - ez a kis részecske ma már hiányzik.) Az egész mű talapzatán hadijelvények vannak - kerek pajzs, görbe, rövid kard, csatabárd - melyeket stilizált növényi elemekből komponált ornamentika vesz körül. Henszlmann korábban említett kritikája szerint a szobor „több tekintetben különös figyelmet érdemel... mert honi művésztől ered, főleg pedig mert valódi műbeccsel bír". Véleménye szerint Alexy a király arcvonásait a róla készült emlékpénzek ismeretében, de azokhoz képest kissé idealizálva mintázta meg. A pozsonyi országgyűlésen bemutatott minta alapján később bronz példányokat is öntöttek, de a sorozatra vonatkozó elgondolás, úgy tűnik, meghiúsult. „Eredetijét", azaz a gipszet Horváth Edmund vette meg; az egyik bronz példánya Bathyány Kázméré volt, de ez Buda 1849. évi ostromakor elveszett. 1850-ben Kubinyi Ágoston, a Nemzeti Múzeum igazgatója ír arról, hogy Mátyás király szobormintáját a „Nemzeti Múzeum számára megszerezni mindenképen iparkodni fog", egyszersmind Alexytől arcképet, életrajzot kér. Ernst Lajos példányának - mely jelenleg közgyűjteményben van korábbi tulajdonosát nem ismerjük. Alexy részt vett a szabadságharcban, és 1849-ben 52 tiszttársával az elsők között került hadifogságba. Königgratzből 1850-ben szabadult. Szobrának megítélésében szerepet játszott az is, hogy gyakran egy monumentális emlékmű vázlatának, modelljének tekintették. Alexy szándéka az efféle mű létrehozására ezidáig nem volt dokumentálható, szobra azonban jól illeszkedik a korban Bécsben, Münchenben és, úgy tűnik, Pesten is divatos biedermeier historizáló kisbronzok műfajába. Sz.G. Soós 1961a, 45-46; Soós 1954, 92-93; HENSZLMANN IMRE: Alexy szobormintája. Pótlék a „Hölgyvezetőa-pesti mükiálliiásba" című cikkhez. Életképek 2 (1844/13) 407-411, (újra in: HENSZLMANN 1990,183186); N. N.: Alexy Károly. VU 11 (1864. július 10.) IX-14. Salamon király a börtönben 1847 Weber Henrik (1818-1866) Olaj, vászon, 35 x 47,5 cm Jelzése: „Weber H; 847 PESTEN". Egykorú keretén felirat: O schwinget euch ihr klänge Weit über Flur und Au, Geflügelte Gesänge Eilt zu der theuern Frau. Sagt ihr, daß ich gefangen In starker Krieger macht, und doch in Noth und Bangen An sie nur hab' gedacht. Die Krieger sind zerstieben In der gewaltigen Schlacht ist keiner denn geblieben Der rettend nun erwacht? „Der gefangene König Salamon gedichtet von gr. Mailath" Vétel Börzsöny Kálmántól Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Festészeti Osztály, ltsz.: 2939 Weber Henrik a legképzettebb történeti festőnek számított a negyvenes évek elején Pesten. Salamon királyt fogságában ábrázoló képét feltehetően megrendelésre festette 1847-ben, melyet aztán tulajdonosa, Fuchs Rudolf 1852-ben átengedett a Pesti Műegylet kiállítására. A kép eredeti keretében maradt fenn, melyet Mailáth János német nyelven írt költeményének néhány sora díszít. Mailáth János egyike volt azoknak az íróknak, akiknek érdeklődése nem csupán a történelem írott forrásaira, hanem a népköltészet, a mondák és legendák körére is kiterjedt. Már korábban is több effélét közölt Hormayr Archivjában és Taschenbuch)ában, 1825-ben pedig kiadta a Magyarische Sagen und Maerchen című legendaés mesegyűjteményét. Voltaképpen a hiányzó népi eposz nyomait kereste, s akár későbbi íróink, mint például Vörösmarty Mihály vagy Arany lános, ezen eposzt a maga eszközeivel a régi motívumokból mintegy újra alkotni akarta. Mint fentebb említett gyűjteményében írja, a régi magyar elbeszélők és mesélők, a magyar nép keleti eredetének megfelelően, akárcsak az Ezeregyéjszaka arab elbeszélői, órákon át szórakoztatták hallgatóikat a magyar régmúltat feldolgozó történeteikkel. A Salamon-történet kapcsán a Thuróczy-krónika megfelelő helyeire hivatkozik, amely Szent István unoka-