Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)
KATALÓGUS - IX. A birodalmi patriotizmus és a magyar történelem
ténész Wenzel Gusztávva,l célját alapvetően irodalmi eszközökkel érte el. Kötete szándéka szerint ismeretterjesztő, népszerűsítő magyar történelem volt, telve az érzelmi azonosulást segítő momentummokkal. Regényes nemzeti történelmének sikerét jelzi, hogy A magyar nemzet története századunk elejéig öt kiadást ért meg, és valamennyit a Geiger-féle képek illusztrálták. Szintén Jókai nevéhez kötődik az a nyolcvanas években népiskolai tankönyvként használatos rövid Magyarország története, amelyben újra felbukkantak Geiger kompozíciói. A századvégen az illusztrált magyar történelmek képanyagát azonban inkább hiteles történeti ábrázolások, régészeti leletek bemutatása jellemezte. Geiger historizáló kompozícói többnyire csak a népszerűsítő kiadványokban, ponyvákban vagy az ifjúságnak szánt történelemkönyvekben kaptak helyet. Ezekhez kapcsolódik Vámbéry Ármin, Londonban a század elejéig hét kiadást megért angol nyelvű magyar történelme, mely határainkon túl is közismertté tette Geiger történeti ábrázolásait. R. E. WURZBACH V, 122-125; N. N. (HORVÁTH MIHÁLY után): Rosz szomszéd és jó barát. VU 7 (1860) 553-554; EITELBERGER 1879, 1-36; SZENDREI-SZENTIVÁNYI 1915, 554-555; SZEMZŐ 1942; GERSZI 1960, 45, 62; Budapest 1981a, II, 156-257; JÓKAI 1969; BASICS 1984a; SINKÓ 1986a, 115-116. IX-12. Szapáry szabadon bocsátja a törököt 1844 Schmidt József (1810-1854) Olaj, vászon, 75 * 65 cm Jelezve jobbra lent: „Schmidt 1844" Magántulajdon Schmidt József életéről keveset tudunk, noha egyike volt azon elsőknek a magyar festők között, akik a bécsi akadémiai tanulmányaik során elsajátított modern históriai festészetet nálunk művelték. 1842-ben és 1844-ben állította ki Pesten két, Szapáry Péter történetével foglalkozó képét. Az első - melyet csak az 1842-ben megjelent katalógus adataiból ismerünk - Szapáry török fogságát ábrázolta, a másodikat pedig Szapáry Péter, Hamsa Bégnek szabadságát és életét nemeslelkűleg ajándékozza magyarázó címmel állította ki 1844-ben a Pesti Műegyletben. Ugyanezt a képet a rá következő évben Bécsben is bemutatta. Az első kép - Szapáry fogsága - még egyszer megjelent a pesti kiállításon 1853-ban, azóta nyoma veszett. A történetet valószínűleg sokan ismerték a század első felében, hiszen több irodalmi mű is foglalkozott Szapáry esetével. Különösen 1817 után, amikor Mednyánszky Alajos közzétette azt Hormayr Arc/izmában. A nagylelkű Szapáry esete megragadta a költők képzeletét is, így 1818-ban már olvasható volt az Archívban Ignaz Franz Castellinek a történetet feldolgozó verse, de Mednyánszky közlését használta fel Pichler Karolina (Caroline Pichler) is Buda várának visszavétele című 1829ben kiadott regényében. Caroline Pichler bécsi szalonjában sok magyar is megfordult, és közismert, hogy regényeiben számos magyar vonatkozású tárgyat is feldolgozott. A Buda várának visszavétele csakhamar megjelent magyar fordításban is két kötetben, a címlapok előtt csinos acélmetszetekkel. A regény központi motívuma Szapáry története. Az elbeszélés részletesen leírja, hogyan esett török fogságba és raboskodott Érden Hamzsa bégnél, aki szolgálójának kezére adta, hogy annak elhullott ökre helyett az ekét húzza. Az elbeszélés nagy teret szentel Buda visszavételének, melyben hősies részt vállal a közben szabaddá lett Szapáry is, míg Buda elestével a magyarok kezére kerül a korábban családjával együtt a várba menekült Hamzsa bég is. A magyarok kiszolgáltatják a törököt Szapárynak, aki viszont szabadon engedi őt. Schmidt képe ezt a jelenetet ábrázolja. Schmidt, akárcsak Caroline Pichler, a keresztény nagylelkűség példájaként állítja elénk a magyar hőst. A regény ezeket a szavakat adja a bég szájába: „Szapáry! Én tégedet kínoztalak, s te nekem jót kívánsz, én tégedet meg akartalak öletni, s te nekem szabadságot ajándékozol, gondoskodsz rólam, imádkozol érettem: no tehát halljad meg, te új barátom, kit az Isten nekem halálos ellenségemből támasztott, halljad meg kérésemet, haldoklónak kérése az! Kereszteltessél meg engemet... Mint keresztény kívánok meghalni".
