Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)
KATALÓGUS - VIII. Az archeológiai érdeklődés kezdetei - LŐVEI PÁL: Saxa loquuntur. Egy képzeletbeli nemzeti sírkő-pantheon felé
a feliratot egyébként cirill betűs román vagy ószláv írásként próbálta román papokkal elolvastatni. 51 Varsányi János (1808-1878) mérnök, a magyar régészet és művészettörténet kezdeteinek legfontosabb dokumentátoraként, 52 őskori és római kori emlékek mellett számos középkori leletet is megörökített, dolgozott Erdy János mellett annak 1848. évi székesfehérvári ásatásán, és baráti viszonyt ápolt Paúr Ivánnal, akinek műveihez illusztrációkat is rajzolt (pl. a Vitéz János esztergomi síremlékeiről készült, már említett rajzot, amin lépték is található). A székesfehérvári ún. István-szarkofágról készített vázlata 53 már a mai értelemben vett, a részméretadatokat is feltüntető manuálé. Lőrinc bíró nagymarosi sírkövét ábrázoló, a Műemlékek Országos Bizottsága rajztárába került tollrajza vázlatként is meglehetősen hű képet ad az emlékről, láthatóan gyakorlott rajzoló alkotása. 54 Lackfi István (tl397) nádor keszthelyi sírlapját ábrázoló ceruzarajza különleges, párhuzamos vonalkázással történt modellálásával tűnik ki. 55 A Zatai János somogyvári sírkövéről általa készített fénykép minden bizonnyal a legkorábbi, középkori magyarországi sírkőről készített felvétel. 56 Tiajz.- Bemer ^JtûhnekOruMdJPest.Ml Paúr Ivánnak azonban nem mindegyik írásához sikerült Varsányihoz mérhető illusztrátort találnia. Az Újlakiak sírköveiről készített beszámolójának két képe legfeljebb arányaiban pontosabb a Jakosics-hagyaték már említett két rajzánál, a részletek azonban meglehetősen szabadon kezeltek, sok a félreértés, Újlaki Miklós bosnyák király finoman modellált, részletgazdag haj- és szakállviselete marcona „rablólovag" lobogó hajzatává alakult, helyenként még heraldikai részletek is lemaradtak. 57 Ez a kor már az Ipolyi-Rómer-Henszlmann triász időszaka. Ipolyi a Csallóköz műemlékeit leíró topográfiájában, 1859-ben közölte Illésházi Mátyás (tl510) gyulafehérvári kanonok illésházi (Eliasovce, Szlovákia) sírkövének az elhunyt arcvonásait tekintve még ugyancsak szabadon kezelt rajzát, 58 és az ő számára, a bécsi K. K. Central-Commission für Erforschung und Erhaltung der Baudenkmale megbízásából készítette ugyancsak 1859ben Robert Onderka a pannonhalmi apátságot megörökítő rajzsorozatát, közöttük Szigfrid apát (tl365) sírkövének vázlatosabb, Cudar László apát (tl372) sírlapjának részletgazdagabb ábrázolását. 59 Rómer Flóris (18151889) egy korai írását 1841-ben egyedül a pannonhalmi Cudar-sírkőnek szentelte, elsőként határozva meg az elhunyt kilétét; illusztrációként metszetbe saját maga által áttett rajzát közölte, az arc jellegétől eltekintve meglehetősen pontosan követve az eredetit, még annak szabálytalan betűkiosztását is. 60 Tárnokházi István olvasókanonok (tl430) kalocsai sírlapjáról és a keszthelyi Lackfi-sírkőről is fennmaradt felmérési rajza, 61 Zala megye műemlékeiről írt, kiadatlanul maradt munkájához pedig Hencz Antal keszthelyi építésszel készíttetett fametszeteket, többek között két zalaszentgróti sírkőről. 62 Utazásai alkalmával vezetett jegyzetfüzeteiben több sírkő vázlatos rajza is megtalálható. 63 Orbán Balázsnak (1830-1890) a karvai (Kravany nad Dunajom, Szlovákia) Lábatlan-síremlékről írott dolgozatát Morelli Gusztáv (1848-1909) metszete illusztrálta 1869-ben, 64 Jakab Elek (1820-1897) Kolozsvár (Cluj, Románia) történetéhez 1870-ben készített rajzos albumában pedig egy máshol nem is szereplő, azóta elveszett sírkőtöredék litográfiája 65 érdemel figyelmet. A következő évtizedekben mintha megfogadták volna Ipolyi tanácsát: a heraldikai, történeti, régészeti munkák egyre több sírkő feldolgozását és ábrázolását tették közzé, és sok rajz készült a Műemlékek Országos Bizottsága gyűjteménye számára (pl. Myskovszky Viktor [1838-1909] munkái 66 ). Idővel a rajzok helyét átvették a fényképek, esetenként pontos mérnöki felméréssel egészítve ki azokat. Ipolyit követően mindenesetre háromnegyed évszázadot kellett várni a következő, a teljes magyar középkort figyelembe vevő sírkőtani összefoglalásra (Vernei-Kronberger Emil, 1939). 67 A Radocsay Dénes által elkezdett korpusz pedig még ma sem kész 68 : az Ipolyi-megálmodta nemzeti pantheon már csak az új évezredben láthat napvilágot.
