Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - VIII. Az archeológiai érdeklődés kezdetei - LŐVEI PÁL: Saxa loquuntur. Egy képzeletbeli nemzeti sírkő-pantheon felé

helyezésével

46 is, mert a kápolnának az új székesegyház tere felé történt elforgatásával szükségtelenné vált homlokzati pilasztereket a kripta fala előtt a földre fektetve alkották meg azokat a „talapzatokat", amelyekre a legépebben megmaradt síremlékeket felállították. Rudnay műemlékvédő tettének különlegességével a kortársak is tisztában voltak. A műgyűjtő régiségbúvár, Jankovich Miklós (1773-1846) a kor többi magyarországi főpapjának építkezéseket megelőző rombolásaival állította szembe az Esztergomban történteket, amelynek során Rudnay „parantsolatjára a' várban felfedezett hajdani Ersekek', Püspökök', Prépostok', Kanonokok' kifaragott sír-köveik' töredékei ép voltok szerint öszveszerkeztetvén, templom alatt készült nagy sírboltban rendben előállíttattak".

4

' A kriptában elhelyezett sírköveket az ottani elrendezésnek megfelelő összeállításban, metszetes ábrákon tette közzé 1827-ben Mathes.

48 Axonometrikus rendszerben készült rajzai még a darabokra tört, hiányos faragványokat mutatják, vonások nélküli, rongált felületű arcokkal. A lépték hiánya, a valóságtól el2. Szécsi Dénes sírköve loann Nep. Mathes: Veterisarcis Strigoniensis ... descriptio. Strigonii 1827, Tab. VII/A. Vitéz János Magyar Prímás sírköve 8ï.Rohp.Ah« !í5í 3. Vitéz János sírköve Paúr Iván: Magyar régiségek. Vitéz János sírköve. Hazánk 2 (1860) térő méretezésű részletek visszalépést jelentettek Koller pécsi rajzainak pontosságához képest, a felállításuk során vasvázra helyezett, festett gipsszel kiegészített darabok restaurálás előtti állapotáról azonban így is egyedüli hiteles forrásaink. A Vitéz János érsek (tl472) két síremlékéről Paúr Iván (1805-1888) történész által 1859ben és 1860-ban közzétett, Varsányi János rajzáról az ismert litográfus, Röhn Alajos által Pesten 1859-ben készített nyomat

49 például már a kiegészített alkotást mutatja, ahogy valamennyi későbbi illusztráció is. A falusi papok élénkülő történeti érdeklődésére két sírkőlelettel kapcsolatos példa is említhető. Deák lózsef kehidai plébános kézirata alapján tudható, hogy Kanizsai Miklós tárnokmester (tl404) sírlapjának régóta a Soproni Múzeumban őrzött egyik darabját néhány nappal 1837. november 6. előtt szállították, sok más kővel együtt, Örményesről (nyilván a középkori pálos kolostor maradványai közül) Kehidára, Deák Antal udvarára. A kéziratban a töredék rövidülésben ábrázolt vázlata is feltűnik.

50 Nem sírkőre, hanem feliratos építési táblára vonatkozik az erdélyi Bágyon középkori eredetű unitárius templomának 1809. évi bontásáról és újjáépítéséről szóló beszámoló egyik részlete. Id. Kozma Mihály lelkész (tl815) hosszú levélben számolt be az eseményekről püspökének, mellékelve az 1338-as évszámot hordozó, gótikus majuszkulás betűtípusú tábla rajzát is;