Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)
KATALÓGUS - VIII. Az archeológiai érdeklődés kezdetei
Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. (1980) Budapest 1996 3 , 574-577; TAKÁCS 1992,13-14. VIII-14. Rajzok báró Mednyánszky Alajos hagyatékából 1818 körül a: Fejezetek és ívsorok a jákfai templomban Papír, lavírozott tollrajz; 30 * 47 cm A lap jelezve nincs; felirata: „Sculpturae Ecclesiae Jakfa alias Jakfalva filialis parochiae Rába-Paty" Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, Fol. Lat. 3707, III. kötet, 219. b-e: Fejezetek, konzolok és zárókövek a pöstyéni (Piest'any, Szlovákia), Szent István királynak szentelt templomos alapítású (?) johannita (?) templomban Papír, ceruza, tollal kihúzva; 40 * 25 cm (224, 226, 230), 40,5 * 50 cm (225, 229) Jelzés és felirat nélkül Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, Fol. Lat. 3707, III. kötet, 224-226, 229-230. Mednyánszky Alajos (1784-1844) gyűjteményeinek sorsa további kutatásokkal lenne tisztázandó. A ma a Magyar Országos Levéltárban őrzött családi iratok közül száztíz Mohács előtti oklevelet emeltek ki a Diplomatikai Levéltárba; az általa gyűjtött 16-18. századi iratok és levelek saját műveinek kézirataival vegyesen kerültek a Nemzeti Múzeum gyűjteményébe, nagyobbrészt fia, Mednyánszky Dénes ajándékaként - ezeket ma az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára őrzi. Itt is kiemelték azonban hagyatékából Rajcsányi Ádám gyűjteményeit (vö. VIII-3). Könyvtára sorsáról nem tudok, rajzgyűjteményéből az itt bemutatottakon túl alig néhány lap található - a jáki templom figurális faragványait ábrázolók - a Széchényi Könyvtár Kézirattárába került hagyatékrészben; a Mednyánszky által készíttetett és összegyűjtött várábrázolások, illetve egykor nevezetes sírkövekről készült gyűjteménye, amelyre Ipolyi Arnold még bőven támaszkodott, nincs már meg, vagy lappang. Mednyánszky - úgy tűnik - tudta azt, amit utána legközelebb Csánki Dezső, vagyis hogy középkori oklevelekben nem csupán a jáki Szent György monostort nevezték monasterium de Jak-nak, hanem a jákfai Szent Mihály plébániatemplomot is, amelynek kegyurai a Ják nemzetség Rába bal parti kisebb családjai voltak. Az a rajzon látható négy fejezet a templom nyugati tornyának nyitott előcsarnokában, illetve karzataljában van - utóbbi helyen másodlagos beépítésben -, a szintén 13. századi párkányfaragványok pedig barokk falazatban és átrendezésben őrződtek meg. (A templomról és kőfaragványairól megjelenés alatt áll F. Mentényi Klára tanulmánya a Lapidarium Hungaricum Vas megyei kötetében - neki köszönöm az épület és falkutatási eredményei ismeretét, valamint helyszíni magyarázatát.) Josef Hammer 1818-ban adta közre saját szerkesztésű Fundgruben des Orients című folyóiratának hatodik kötetében (3-120.) azt a nagy tanulmányát (Mysterium
