Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - VII. Tárgyak emlékezete - BUZÁSI ENIKŐ: A győri székesegyház Szent István-oltárképe

1. Benjamin von Block (1631-1690): Szent István megkövezése, 1659 Győr, Székesegyház juk, hogy Nádasdy tetszése és megbecsülése jeleként a festőt 1300 aranyforinttal honorálta, amely közléssel Sandrart az elkészült mű átlagon felüli kvalitására utalt.

14 A forrásnak ezt a megjegyzését a székesegyház Szent István vértanú-oltáraképe mostani, erősen sérült állapotában is igazolja. Ezek után adódik a kérdés: mikor és főként miért került a ferences templom egykori főoltárképe arra a helyre, ahol ma áll, a székesegyház déli mellékhajójába? A magyarázat nem kis mértékben a térséget ért, 1763. június 28-án bekövetkezett földrengéssel, illetve az azt követő, ferences templombeli átalakításokkal kapcsolatos. A ferences konvent említett protokolluma szerint a templom a földrengésben komolyan megsérült. A forrás részletesen szól a két szakaszban lezajlott földmozgásról, valamint a templomban és a kolostorban okozott károkról. A templom szentélyfala középen megrepedt, boltozata pedig olyannyira megrongálódott, hogy egy részét le kellett bontani.

15 Hamarosan megindult a keletkezett károk helyreállítása, amelyre a rendház és a konvent vezetői az 1763. augusztus 1-én kötött szerződéssel Schramm Lukács császári építészt („Lucas de Schram architectus caesareus") fogadták fel, aki a szentély helyreállítása és boltozatának kifestésé, a szobrok-