Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - VII. Tárgyak emlékezete

a Rohonci-kódex elolvasásával kapcsolatos törekvése sikertelen maradt, de aligha hiheti, hogy azt bárki el tudná olvasni. A kódexet legfeljebb az előző századból valónak tartja. Kelecsényi Gábor Szabó Károly véleményét idézve zárja le a kérdést: „Ezen kódex is [...] a koholási készségéről és ügyességéről ismert Literati Nemes Sámuel kezéből került" ki. A kódex körüli viták néhány évtized elteltével újra és újra fellángoltak pl. az 1970-es években, s újra és újra jelentkeznek ötletekkel megfejtők, s ez így is marad, hiszen a szöveg minden jel szerint halandzsa. R. M. MTAK, Kézirattár, RAL K 1568; MTAK, Kézirattár, RAL K 801:1/ 1885 CSAPODI CSABA: A „Magyar codexek" elnevezésű gyűjtemény (K 31114). Budapest 1973 (A MTA Könyvtára Kézirattárának katalógusai, 5), 109; KELECSÉNYI 1988, 271. VII-24./3 VII-24. Kódex- és nyelvemlék-hamisítványok 19. század első fele Literati Nemes Sámuel „műhelye" (?) a: „Magyar Képes Krónika 1301." Pergamen, festék, tinta; 72 lap + [1] kihajtható levél + [1] levél, 57 x 175 mm; kartonra kasírozott, aranyozott barna bőrkötésben, amelynek előtábláján „Magyar Képes / Krónika / 1301." felirat olvasható A Nemzeti Múzeum Könyvtára vásárolta eredetiként régi jelzete: Duod. Hung. 29 Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, Fol. Hung. 1365/1 A hosszúkás, fekvő formátumú könyvecske pergamen lapjain vízfestékkel készült ábrák és tintával (?) írott szövegek láthatók; a 28. lapig zömmel a recto és a verso oldalon is, a 29. laptól csak a recto oldalakon. Felváltva vannak itt történeti személyiségek portréi, egyedül vagy kettesével, egy részük Heinrich Raabnak a Mausoleum után készült metszeteit követi. A portrék mellé vörös okkerrel festett várak (halványabb felirattal) és tájba helyezett várábrázolások kerültek, közöttük FJLida és Visegrád is. A kihajtható lapon térképutánzat. A képek igen primitív munkák; a szövegek utánzásához a mester, úgy látszik, jobban értett. b: „Magyar Krónika" Pergamen, festék, tinta; 10 oldal (a számozás összekeveredett), 147 x 47 mm; kartonra kasírozott, vaknyomásos barna bőrkötésben A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára vásárolta Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, Fol. Hung. 1365/1 Álló formátumú, karcsú kötetke. Lapjain folyamatos „ómagyar" szöveg fut, itt-ott megszakítva egy-egy színes képecskével. Ezek királyokat és főpapokat ábrázolnak. A kódexnek az eredeti bőrtokja is megvan, amelyet egy 18. századi könyvkötés gerincéből alakítottak át: az aranyozott kötésgerinc legfelső szakaszán olvasható a „MAGYAR KRÓNIKA" felirat, amely akár eredeti (vagyis 18. századi) is lehet. c: „Ómagyar versek" Pergamen, papír, vegyes technika; 210 * 160 mm A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára vásárolta mint felismert hamisítványt Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, Fol. Hung. 1365/1 d: „Pogány írás" Pergamen, festék; 1 lap 195 * 285 mm A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára vásárolta Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, Fol. Hung. 1365/2 VII-24 là