Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - VII. Tárgyak emlékezete

lőjét hímezték a táblára. A hosszú és némiképp talányos latin szöveg forrása ismeretlen. A hexameterek és a képek együttesen sem nyújtanak kulcsot a konkrét alkalom, a készíttető vagy a tulajdonos személyének megfejtéséhez. Az alkalom - törökön vett győzelem - igen tág teret nyújt a feltételezéseknek. így az a korábbi vélekedés, mely Velence görög birtokainak visszafoglalását a töröktől 1684-1690 között és a játéktábla készítését közvetlen kapcsolatba hozta, vonzó, de elhamarkodott feltevéseken alapult. A tulajdonos - ki minden bizonnyal a török hadak felett aratott egyik győzelem részese lehetett - a társadalmi hierarchia felső régióiban keresendő; különleges, kincstárba illő mivolta alapján említette az ostáblát „Izabella királynénak tulajdonítva". M. D. KŐVÁRI LÁSZLÓ: A magyar családi s közéleti viseletek és szokások a nemzeti fejedelmek korából. Pest I860, XXIV-XXV. tábla; ENDREI WALTER-ZOLNAY LÁSZLÓ: Társasjáték és szórakozás a régi Európában. Budapest 1986, XXIV-XXV. t; Budapest 1990, 2.15. sz. (MAROS DONKA) VII-16. Vetési Albert (?) szarvserlegei 15. század második fele (szarvak) és 1872 (foglalatok) Brix ötvös, Bécs Részben aranyozott ezüst, szarv, vésett, öntött, domborított, préselt; a: magassága 28 cm, szélessége 27,5 cm; b: magassága 22,5 cm, szélessége 23 cm; c: magassága 22,5 cm, szélessége 23 cm Bizonytalan időtől fogva voltak a győri kincstárban; a foglalatukat vesztett szarvaknak Zalka János püspök készíttetett új tartókat 1872-ben Győr, Székesegyházi Kincstár, ltsz.: Gy. 75.94.a-c Egy nagyobb és két kisebb edény, azonos készítésűek, díszítésűek. Alul két rücskös bőrű, karmos grifflábra támaszkodnak, hátul egy gombszerű lábon állnak. Testüket szarvból készítették, amely a szokásos érdes felületű szarvaknál sokkal simább. Hosszában négy aranyozott lemez halad, az edény peremétől a hátsó csúcsig, díszítésük karcolt háttér előtt határozott domborítású cikcakk minta, a lemezeket mindkét szélükön apró levelek koszorúja keretezi. Keresztben két aranyozott, különféle szélességű öv látható, sodrott drótszál kerettel, vésett inda- és levélmotívummal. A szarv keskeny végét öntött, enyhén hajló, kúp alakú rész zárja, amelyen mélyített hálóminta tölti ki a felületet. Legvégén csúcsdísz, rajta hagyma alakú gomb. A szarv széles, öblös szájperemét, valamint a fedéldísz alsó szegélyét az övekével egyező levélmintás drótkeretes lemez veszi körül. A fedél domborított hólyagsorral díszített, középen négy préselt levél közé helyezett ananásszerű csúcsdísz. A kisebb serlegek levelei hiányosak, a tetők hólyagjai nyomottak. A győri hagyomány a szarvserlegeket Vetési Albert veszprémi püspök (1458-1486) egykori tulajdonának tekinti. Veszprémből Náprágyi Demeter szintén veszprémi, majd győri püspök 1606-ban, új helyére érkezve hoz-