Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - VI. A történelem késő reneszánsz és barokk képei - BUZÁSI ENIKŐ: Fikció és történetiség az Esterházy család ősgalériájában és a Trophaeum metszeteiben

24.Troyen rézmetszete Tintoretto után: Előkelő hölgy portréja David Teniers: Theatrum Pictorium ... ri Bonnart s talán Nicolas Bonnart egykorú, az 1690-es évek végén készült metszeteire gondolhatunk. Feltehetően ebbe a körbe tartozó metszetelőképek adták a támpontot a kötet portréinak hátteréhez is, melyeken történeti kortól függetlenül egységes stílusban látható palotahomlokzat és franciakert, jelenik meg az ábrázoltak környezeteként loggia vagy palotabelsőt imitáló enteriőr. Ezek a sok esetben ismétlődő, vagy csak egymással igen rokon megoldások a portrék túlnyomó részében a metszők hozzátételeként kerültek a kompozícióba. Az ősgaléria portréinak és a Trophaeum metszeteinek együttes vizsgálata és összevetése újabb szempontokkal árnyalta, amit eddig is tudtunk, nevezetesen azt, hogy a családi reprezentáció milyen sokrétű fogalom volt Esterházy Pál számára. Amikor családja társadalmi súlyának és jelentőségének megfelelő „családtörténetet" teremtett - részben valós tények alapján -, az ide vonatkozó emlékeknek olyan sorát hívta életre, amely összességében alkalmas volt a múltbeli előkelőség megidézésére. Megrendelői elképzelései és azok megvalósítása az egykorú hasonló kezdeményezésektől elsősorban a módszer következetességében, az egyes műfajok (családfák, ősgaléria-portrék, nemzetségkönyvet imitáló családtörténet) összekapcsolásában és egymásra vonatkoztatásában, legfőképp azonban a „hitelesség" és „történetiség" reprezentatív felmutatásának szándékában és módjában tért el. A múlt és jelen e nagy ívű bemutatása persze nemcsak erről tanúskodik, de éppenséggel arról is szól, hogy hol húzódott Esterházy Pál számára a történeti értelemben vett „múlt" határa. Ha a történelmi személyként kezelt és annak megfelelően bemutatott ősök, valamint a tényleges elődök során végigtekintünk, (ábrázolásuk alapján legalábbis) megkapjuk a választ. Nos, természetesen ott, ahol véget ér a családtörténeti fikció és tehetséges, ambiciózus - s nemkülönben udvarhű tagjai révén kezdetét vette a családi karrier. Vagyis Pál apja, a család dicsőségét megteremtő Miklós nádor korával.