Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - VI. A történelem késő reneszánsz és barokk képei - BUZÁSI ENIKŐ: Fikció és történetiség az Esterházy család ősgalériájában és a Trophaeum metszeteiben

dicsőséges halált. Egy későbbi, hadvezérnek mondott Esterházy György aki először harcolt a családban a török ellen, Zsigmond király seregében Nikápoly alatt esett el, míg az egyik István a sorsfordító mohácsi ütközetben lelte halálát. Ez a kitalált családtörténet nemcsak hősökben, de egyházi méltóságokban és magas világi tisztségekben sem fukarkodik. Szinte valamennyi püspökség és rendház élén megtalálható a család valamely férfi vagy nőtagja, ahogyan magától értetődően az országos méltóságok közül is egy-egy. így a kezdetektől Miklós nádor koráig van közöttük tárnokmester, királyi főlovászmester, főkamarás, főudvarmester, főétekfogó, főpohárnok, kamaraelnök és tanácsos, mi több, koronaőr is. LAMBERTVS ET GEERBERGA 8. Lambertus és Geerberga Duciim Brabantiae Chronica Hadriani rlandi A Trophaeum nemcsak gondolatiságában illeszkedik a hazai őskultusz emlékeinek sorába, de a képi források átvételében és alkalmazásában is. Több lapja - ahogyan azt a művel foglalkozó művészettörténeti irodalom szinte kivétel nélkül megemlíti

7 - a Nádasy Ferenc által 1664ben kiadatott rézmetszetű királysorozat, a Mausoleum ábrázolásait követi,

8 mint a Mausoleum-kompozíciók sorozatszerű átvételének egyik legkorábbi hazai példája. A magyar uralkodóábrázolások archetípusát megteremtő mű, amely előszavában a múltbeli dicsőség és az ősök emlékének ápolására szólítja fel akkori olvasóit, az őskultusz jegyében született 17. századi alkotások - főként a festett és metszett portrék, valamint ősgalériák - egész sorát inspirálta, tartalmilag és kompozíciót tekintve egyaránt. A magyar őstörténetnek a Mausoleumban megformált alakjai, Attila, Árpád és a honfoglaláskori vezérek akár maguk személyében megfestve, akár egy képzeletbeli ős nevével ellátva nem egy 17. században készült főúri ősgalériának lettek „legkorábbi" darabjai. Ahogyan az Esterházy család Fraknón őrzött ősgalériája, valamint a részben annak alapján készült Trophaeum esetében is. A festett arcképsorozatban, valamint az arra támaszkodó metszett kiadványban a Mausoleum alakjai közül csak a hun király, valamint a vezérek közül Ors/Eurs jelenik meg saját személyében, a többi vezéralak, Hunyadi János és Mátyás király ábrázolásával kiegészülve, egy-egy Esterházy-ős bemutatásául szolgált. Mindazonáltal va-