Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - VI. A történelem késő reneszánsz és barokk képei - BUZÁSI ENIKŐ: AZ egykori Zrínyi-epitáfium és a Zrínyi-kultusz mint a 16. század végi családi reprezentáció forrása

Erdőcly Zrínyihez hasonlóan sodronyingben, kardosán, kezét imára téve térdepel Krisztus keresztje előtt. Lábá­nál díszpajzsa, a kereszt tövében családi címere. Alul felirat, amely nemesi címeit, közjogi méltóságait, továbbá vitézségét bizonyító fontosabb csatáit sorolja fel, köztük a törökön aratott legjelentősebb győzelmét, Sziszek meg­védését, megemlítve az 1594-ben érte kapott pápai ér­demrendet, a Krisztus-rendet is. 13 Legfelül a csata dátu­ma, 1593, valamint Erdődy jelmondata, amely ezúttal a jelenethez tartozó devisaként is felfogható: „IN DEO VICI". A 66 éves bán tehát 27 évvel korábbi csatája em­lékére készíttetett magának győzelmi allegóriát. Egy olyan időpontban, amikor a 15 éves háború után vi­szonylag békés időszak következett, s amikor a török elleni fegyveres helytállást már felváltotta a diplomácia. Allegorikus képmásából, amely az egykori dicsőségre emlékezve készült, mindazonáltal a vitézi tettek iránti öregkori nosztalgia olvasható ki. JEGYZETEK * A fenti téma-összefoglaló a Conflans-portré meghatározása ki­vételével a következő tanulmány erősen rövidített változata: BUZÁSI 1990 1 KAI'OSSY JÁNOS: Adriáén van Conflans a Zrínyi epitáfium mestere. MM 15 (1948) 180. Kapossy teljes terjedelmében közli Miksa császár utasítását arra vonatkozóan, hogy a magyar kamara Zrínyi György évi tárnokmesteri fizetéséből vonja le azt a 250 tallért, amellyel a gróf a művésznek apja epitáfiumáért tarto­zik. 2 CENNERNÉ 1997, 58-60. A 38-41. sz, vö. továbbá GALAVICS 1986, 15, 90. 3 A síremlék vörösmárvány, delfines oromzata és akantuszos lá­bazata kő. Középen, a két jelenetet elválasztó kereten: „Miser­rimus peccator Alexius Thurzo indignus servus Dni / qui obiit 6. die Marti anno 15-94". Alul rollwerk-díszű táblán: „In novis­simo die resuscitabit me Iesus Christus Filius Altissimi Domi­nus Salvator et Redemptor meus". Részletesen leírja: HENSZL­MANN IMRE: Lőcsének régiségei. Budapest 1878 (Magyarországi régészeti emlékek - Monumenta Hungáriáé Archaeologica, III/ 2), 136-137; BuzÁsi 1990, 434-435. 4 Amsterdams Historisch Museum (ltsz.: C 791, fatábla 138 * 261 cm), korábban a Rijksmuseum gyűjteményében. A képre vo­natkozó irodalmat ld. THIEL, PIETER J. J. VAN et al.: All the paintings of the Rijksmuseum in Amsterdam. A completely illustrated catalogue by the Department of Paintings of the Rijksmuseum. Amsterdam 1976. Conflansról: Saur - Allgemeines Künstler-Lexikon. Die bildenden Künstler aller Zeiten und Völker, XX. München-Leipzig 1998, 509; az ott megadott irodalomhoz ld. még: SCHÖNHERR, DAVID RITTER VON: Urkunden und Regesten aus dem k. k. Statthabterei-Archiv in Innsbruck. JKSAK 14 (1893) Reg. 10198; HAJDECKI, ALEXANDER VON: Die Niederländer in Wien. Oud Hol­land 23 (1905) 2. 5 KLANICZAY 1961, 439; KLANICZAY 1964,127, 130-131. 6 KLANICZAY 1961, 439. 7 KLANICZAY 1964,133,135. H Jóllehet a kép Erdélyben bukkant fel a múlt század végén, meg­rendelése egyértelműen a családhoz köthető. Későbbi sorsára vonatkozóan részletesen lásd BUZASI 1990, 442, 38. jegyzet. 9 KLANICZAY 1964,15. 10 Zrínyi Györgyről részletesebben a rá vonatkozó irodalommal: BUZÁSI 1990, 440, 34. jegyzet. Mecénási tevékenységéről ugyan­ott: 439, valamint CENNERNÉ 1997,16. 11 Slovenské národné múzeum - Múzeum Bojnice, ltsz.: XI-1173, olaj, fa, 147 * 184 cm. A kép az Erdődy család tulajdonából, Galgócról származik, ahová legkorábban a 18. század elején kerülhetett, amikor Galgóc az Erdődyek birtoka lett. A vár ká­polnájában említi MEDNYÁNSZKY ALAJOS: Festői utazás a Vág fo­lyón Magyarországon. (1826) Ford. SOLTÉSZ GÁSPÁR. Bratislava­Budapest 1981, 106; 1896-iki Ezredéves Országos Kiállítás. A tör­ténelmi főcsoport hivatalos katalógusa. Budapest 1896, 1040. sz. (Erdődy tulajdonból); UCNÍKOVÁ, DANUTA: „Hlohoveckí páni". (Niekolko poznámok o historickom portréte). Horná Nitra 8 (1978) 185-194; UCNÍKOVÁ, DANUTA: Historicky portrét na Slovensku. Bratislava 1980, Gkp. 692; GALAVICS 1986, 60; PAPCO, JÁN: Maliarstvo 16.-18. storocia. Zbierkové fondy múzea v Bojniciach. Bojnice 1989, 50-53; BUZÁSI 1990, 440-441.' 12 Erdődy 1595-ben Petrinia várának védelmekor harcolt együtt Zrínyi Györggyel. NAGY IVÁN: Magyarország csatádat czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. Pest 1857-1868, IV, 64. 13 Feliratát (több hibával) közli: UCNÍKOVÁ i. m. (11. j.) 1978, 187, 3. jegyzet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom