Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

TANULMÁNYOK - MIKÓ ÁRPÁD: Imago historiae

1. Ókori oszlopok Szombathelyen Schoenvisner, Stephanus: Antiquitatum et históriáé Sabariensis... Pestini 1791 Jakab-kápolna mellett, törpeciprusok között cserkészemlékmű áll. Tekintélyes méretű, ókori szürke gránitoszlop töredéke voltaképp; kannelúrázatlan törzsére hosszú szöveget véstek. Az óriási, emberfeletti méretű követ a textus szerint nem más, mint maga az ördög ejtette el, midőn megpróbálta vele összedönteni a keresztény templomot. A régtől ismert helyi néphagyományt 1930ban - 900 esztendőnyi történelembe foglalva - jónak látták magára az ominózus kőre fölvésetni.

5 A SZOMBATHELYI III. CSERKÉSZKERÜLET 1500 CSERKÉSZE A KERÜLET X. JUBILEUMI ÉVÉBEN, 1930. JÚNIUS 9-ÉN, MAGYARORSZÁG FŐCSERKÉSZÉNEK, AZ ORSZÁGOS VEZETŐSÉG TAGJAINAK S AZ EGÉSZ MAGYAR CSERKÉSZ IFJÚSÁG KÉPVISELŐINEK RÉSZVÉTELÉVEL EZ ÁRPÁD-KORI ŐSI TEMPLOM SZENTÉLYÉBEN A SÁRKÁNYÖLŐ SZENT GYÖRGY VITÉZ, A CSERKÉSZEK VÉDŐSZENTJÉNEK OLTÁRA ELŐTT ÁLDOZOTT A LILIOMOS KIRÁLYFI, SZENT IMRE HERCEG HALÁLÁNAK 900. ÉVFODULÓJÁN FÖLVÉSTÜK HÓDOLATUNKAT ŐS SAVARIA E CSONKA OSZLOPÁRA, MELYET A NÉP HITE SZERINT AZ ORSZÁGÉPÍTŐ IV. BÉLA KIRÁLY ELLEN ÁSKÁLÓDÓ SÁTÁN A TEMPLOM SZÉTROMBOLÁSÁRA EJTETT LE ITT. HISSZÜK ÉS TUDJUK, HOGY ROMOK FELETT IS ÚJ HATÁROKAT ÉS ERŐS HAZÁT ÉPÍT MINDEN POKOLI ÁRMÁNY ELLENÉRE A TISZTA IFJÚSÁG. / RENOV. 1990. Az oszlop - az egyenesen Rómából hozott „ördögkő" - a közeli Savariából került Jakra, talán csakugyan a templom építésének idején. Szombathelyen az utazók híradásai és a városi iratok tanúsága szerint még a 18. században is irdatlan méretű oszlopok hevertek szerteszét. Volt, aki már akkor is ellenségesen tekintett rájuk. Amikor a városi ügyvéd, Szily György végrendeleti adományából Szentháromság-oszlopot állítottak,

6 a másodlagosan felhasznált római gránitoszlopra írott - latin nyelvű - szöveg pontosan ugyanazt a szellemet tükrözte, amit a jáki oszlop modern felirata: .. .Ez [AZ A KŐ], AMELYET EGYKOR A POGÁNY BABONASÁG ÁLLÍTOTT A POKOL SZOLGÁLATÁRA, ÉS AMELY HAMIS ISTENSÉGEK BÁLVÁNYSZOBRAIT ÉS AZT A SOK HIÁBAVALÓSÁGOT HORDOZTA, AMIT A POKOL SUGALLT. MAJD EKKORA BŰNNEK BÜNTETÉSEKÉNT TÖBB MINT EZER ÉVIG CSÚFOSAN HEVERT ITT, ELTEMETVE A FÖLDBEN, A SÖTÉTSÉGBEN, DE MOST SziLYNEK A HALÁL UTÁNI BŐKEZŰSÉGE NAPFÉNYRE HOZTA, ÉS OSZLOPNAK ÁLLÍTOTTA, HOGY ÖRÖK DICSŐSÉGGEL TARTSA AZ IGAZ ISTEN JELVÉNYÉT... Az antik pogánysággal szemben érzett ellenszenv, úgy látszik, mit sem változott; a jáki oszlopot a közelmúltban állították helyre. Az interpretatio Christiana szerint a keresztények immár az új pogányságon is diadalt arattak. Vajon mi mindennek lesz még jelképe ez az antik oszloptöredék, amely most újra felismert arcával ránk tekint? Aligha gondolt erre a sorsra bárki is, amikor valahol egy másik provinciában - kifaragtatta és útnak indította, talán századmagával is ezt az oszlopot, közel kétezer esztendővel ezelőtt. A palimpsestusnak azonban ez csak az egyik olvasata. A jáki emlékmű felállításánál néhány évvel korábban, 1925-ben, a budai Várhegy nyugati aljában is találtak egy monolit oszlopot. Szürke gránitból faragták ezt is, csiszolt felületén hatalmas mállásfoltok láthatók. Két darabból állították össze a közel két méter magas fragmentumot, s nem messze megtalálása helyétől mészkő piedesztálra állították.

7 Nem magára a kőre, hanem modern talapzatára került a felirat: MÁTYÁS KIRÁLY (1458-1490) KERTI LAKÁNAK (AULA MARMOREA) MARADVÁNYA, MELYET A VÁRALJA UTCÁBAN ÁSTAK KI AZ 1925. Év VÉGÉN. A KERTI LAK GAZDAG POMPÁJÁT BONFINI 2. Cserkészemlékművé alakított római gránitoszlop a jáki Szent György-templom kertjében