Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - V. Regnum Marianum - SZILÁRDFY ZOLTÁN: A török háborúk emléke barokk szentképeken

23. Fischer: A belgrádi győzelem mennyei közbenjárói, 1720 körül Győr, Székesegyházi Könyvtár formátumú pergamenfestményén, amely a szentképfestés műfajában kivételes alkotás (24. kép). A Szent Szűz lábánál és a háttérben a Savoyai Jenő által felszabadított Temesvár és Belgrád látképe. Mellettük az ütközet aprólékosan részletes ábrázolása, valamint a kerubfejek és a kétfejű sas ismétlődő díszítő motívuma a dekoratív keretezésen ragyogó, derűs színekkel érzékelteti a Szeplőtelen Szűz iránti hálát, akit a török fölötti győzelmek során a „Generalissima" névvel is megtiszteltek.

30 Amint a török háborúk kapcsán készült szentképek közül az első Mariazellhez kapcsolódik, úgy az utolsón is a celli kegyhely „Magna Mater Austriae", illetve „Magna Domina Hungarorum" címmel kitüntetett kegyszobra előtt ábrázolták a Klauber-testvérek a már idézett Annus Sanctorumban azt a fontos közjogi aktust, amikor az 1693. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén a bécsi Stephansdomban Lipót császár és király ismét fölajánlotta birodalmát elődje, Szent István király példája szerint a Boldogasszonynak (25. kép).

31 A rézmetszeten a párnára helyezett korona és jogar az oltár közepén pihen, Lipót fogadalmát írásban emeli a Szűzanya felé. A magasztos jelenetet török zászlók és hadi dobok keretezik, ami itt nem üres dekoráció, hanem utalás a fölszabadító hadjáratok sorozatos sikerére, amelyet az uralkodótól a közkatonáig egyértelműen mennyei segítségnek tulajdonítottak. Ez a transzcendens szemlélet tükröződik a hadtörténetet sajátos módon dokumentáló, itt bemutatott szentképek mindegyikén.

32 24. Veronai festő: A Győztes Immaculata, háttérben Temesvár és Belgrád fölszabadításával, 1720 körül Seitenstetten, Benediktinerstift