Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - V. Regnum Marianum - SZILÁRDFY ZOLTÁN: A török háborúk emléke barokk szentképeken

dan a főtemplom déli hajójában a második nagy ablak alatt állott, 1891. évben e kápolna helyreállítása után, ide hozatott". Eddig ismert legkorábbi ábrázolása egy Binder János Fülöp (17577-1811) budai műhelyéből kikerült rézmetszet-szentkép (18. kép), melyen az aláírt latin szöveg magyar fordítása szerint „A Boldogságos Szűz Mária márványból való szobra, amely a mohácsi vész előtt a Mennybevitel templomában a várban létezett, és 160 évig, amíg a török Budát uralta, sértetlenül megőriztetett, amint látható".

22 A feltehetőleg Buda visszavívásának centenáriumára készült szentképen tömören már megfogalmazást nyert az a hagyomány, amelyet a 19. század közepén színes elbeszélésként, hazafias-historizáló hangvétellel a Csodák könyve népszerűsített.

23 A hazai búcsújárás irodalmában először Bucsánszky Alajos 1863-ban megjelent népies kiadványának „toldalék"-ában szerepel. A Madonna-szobor prototípusa Hubert Gerhard müncheni bronzszobra 1549-ből. Ikonográfiái típusának legfontosabb hazai emlékei a pozsonyi Mária-oszlop, amelyet a török veszedelem ellen 1675-ben „lelki védőbástyának" állíttatott Szelepcsényi György esztergomi érsek. Mária Terézia koronázási ünnepsége során térdhajtással tisztelgett előtte. Mégis, a Buda visszafoglalását követő évben, Kollonich Lipót győri püspök korában emeltetett Máriaoszlop áll a legközelebb eszmeileg a budavárihoz (még 19. A Pócsi Istenszülő mint a zentai győzelem palládiuma, 1698 (?) Nürnberg, Germanisches Nationalmuseum 20. Friedrich Aullinger: A Segítő Mária a karlócai béke jelenetével, 1700 körül Budapest, Szilárdfy Zoltán gyűjteménye a Boldogasszony szobrának típusát figyelembe véve is), ugyanis a mai napig felirataival a budai győzelmet hirdeti Győr városában, melyet közel száz évvel korábban (1598) sikerült visszahódítani.

24 Ismeretlen mester készített jó kvalitású rézmetszetszentképet az 1697. szeptember 11-én lezajlott zentai győzelem emlékére, amelyet a híres szónok, Abraham a Santa Clara prédikációinak hatására a pócsi Szűz Mária mennyei segítségének tulajdonítottak (19. kép).

25 Az Istenszülő babérkoszorúba foglalt ikonja körül a szalagirat a Könnyek Anyját már az „Örömünknek Oka" címmel tiszteli. Kétoldalt lófarkos török zászlók, alatta győzelmi sasok, csőrükben diadalt szimbolizáló pálmaág, karmukkal pedig a zentai harctér madártávlati képét tartják. Itt a szalagirat a győzelmet és dátumát örökíti meg. Lent az ellenségtől zsákmányolt pajzs és fegyverek utalnak a triumphusra. Az eseményt a budavári jezsuiták látványos ünnepséggel tették emlékezetessé, amikor a pócsi kegykép mását a könnyező ikonhoz fűződő csodás események ábrázolásaival a városban ez alkalomra felállított négy diadalkapun keresztül processzióban vitték. A hívek naponta a Lorettái litániával adtak hálát a kivívott hadi sikerért.

26 Friedrich Aullinger, mücheni származású, Bécsben működő mester színes és aranyfóliával díszített rézmetszete ismét a Maria-Hilf-kegyképet mint töröktől oltalmazó palládiumot magasztalja (20. kép). A virágfüzér-