Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - V. Regnum Marianum - SZILÁRDFY ZOLTÁN: A török háborúk emléke barokk szentképeken

14, Gottfried Bernhard Göz (1708-1774) metszete a Klauber-fivérek kiadásában: Bécs fölmentésének allegóriája Boldog XI. Ince pápa és I. Lipót császár alakjával, 1750 körül Győr, Székesegyházi Könyvtár 15. A czçstochowai Fekete Mária, keretén a kahlenbergi győzelem emlékét idéző jelképekkel, 1740 körül Budapest, Iparművészeti Múzeum mennyei pártfogójuknak. A kegykép Sobieski által tisztelt másolatának kultusza a kahlenbergi Szent Józseftemplomban máig virágzik.

17 A Bécs felmentését idéző szentképek között a „törökverő" Segítő Mária ikonográfiái típusát egy érdekes epizód illusztrálásával két jeles rézmetsző is hasonlóképpen örökítette meg: Matthias Fuhrmann, a Nagyszombatban is működő pálos szerzetes, valamint a már említett J. Ch. Winkler. Ez az úgynevezett hernalsi „Török Madonna", amely Bécs egykori Kálvária-hegyén egy fán függött, s a kegyképen - mivel a török katonák céltáblának használták - Mária mindkét szemét kilőtték. A Maria-Hilf kegykép alatt ez a szentségtörő jelenet látható, a háttérben pedig a császárváros látképe.

18 16. Johann Hendl kiadásában: A müncheni Maria-Hilf, alatta Buda visszavívásával, 1690 körül München, Stadimuseum A Buda fölszabadítására induló bajor választófejedelem, Miksa Emmanuel tagja volt a Segítő Máriát tisztelő jámbor társulatnak. Lelki központjuk a müncheni Peterskirche Maria-Hilf képe és oltára, melyet a passaui előképről Karl Loth festett 1653-ban. Innen merített erőt a hadvezér katonáival, s az 1686. szeptember 2-án bekövetkezett győzelem után ide tértek vissza, és hálából két ezüst lámpást ajándékoztak a diadalt bizonyító török zászlókkal együtt.

19 Ennek emlékére készülhetett Regnum Marianum