Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - V. Regnum Marianum

V-42. A kalocsai káptalan jelvényének tervezete 1779 Akvarell, fedőfesték, ecsetarany, ecsetezüst, tinta, papír; 358 X 228 mm Budapest, Magyar Országos Levéltár, A 39. Acta Generalia, 6035/779 Hullámzó, két széléről ezüst csíkkal kísért kék szalagon függ a jelvény elő- és hátoldala. Előlap: a Szent Korona stilizált ábrázolásáról kicsi horgony függ, alatta kereszt. A kereszt szára kék, arany szegéllyel. Középütt kerek medalion, körirata: „+ ALLATÁÉ S. CORONAE MEMORIA". A kerek mezőben baldachinos trónuson ül a kék ruhás, barna palástos Szent István király, előtte, a trónus vörös lépcsője előtt áll a karinges Szent Asztrik, vörös párnán hozva a koronát. A hátlap körirata: „+ SUB AUGG. RENOVATA 1779". Középütt, szürke mezőben JS és MT ligatúrák. A képek alatt a jelvény leírása következik. Alul, a lapra ragasztva, 112 x 85 mm-es kisebb papír, Mária Terézia saját kezű megjegyzésével. M. Á. KARSAI 1938, 221; Budapest 1938,135. sz. V-43. Szent István fogadja a pápa koronát hozó követeit 1770 Pierre-Joseph Verhaghen (1728-1811) Olaj, vászon; 284 x 342 cm Jelezve jobbra lent: „P. J. Verhaghen AerSchotonus F. 1770" A volt bécsi udvari gyűjteményekből az 1932. évi velencei egyezmény alapján Magyarországnak juttatott művek egyike Budapest, Szépművészeti Múzeum, ltsz.: 6782 (kölcsön a Magyar Nemzeti Galériában) A képet Johann Carl Philipp Cobenzl gróf, Mária Terézia németalföldi meghatalmazott minisztere rendelte meg Löwenben a flamand festőtől. Cobenzl gróf felesége magyar volt (Pálffy Mária Terézia), ő maga pedig 1769-ben megkapta a Szent István-rend nagykeresztjét. A megrendelő 1770-ben bekövetkezett halála után maga a császárnő vette meg a festményt, s Pozsonyba küldte azt. Az időközben címzetes udvari festőnek kinevezett Verhaghen 1773-as bécsi látogatása alkalmával - amikor Mária Terézia fogadta őt - az uralkodónő biztatására elutazott a magyar fővárosba is, és a királyi várban megtekintette művét, amely 1781-ben már a bécsi Belvedere képtárában volt látható. A nagyméretű, történelmi kép a Rubens-követő, eklektikus késő barokk festő egyik főműve. A sokfigurás kompozíció sémája voltaképpen egy ellenkező értelmű cselekmény - Szent Ambrus megakadályozza Theodosius császárt, hogy a templomba lépjen - rubensi megfogalmazása (KHM). A magyar történeti témáról megbízója instruálhatta Verhaghent. II. Szilveszter pápa koronaküldése Hartvik püspök Szent István-legendája óta a közelmúltig tényként kezelt esemény. A témaválasztás aktualitását ez esetben inkább a „história" előnyben részesítése jelenti az allegóriával szemben, az államalapítás jelenetéé az országfelajánlás helyett a felvilágosodás korában, semmint Mária Terézia („Magyarország apostoli királya") egyházpolitikájának kommentálása, jóllehet a kép kitüntetett bécsi fogadtatása erre utal. V-42.