Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)
KATALÓGUS - V. Regnum Marianum
V-35. méretű mellékoltárképe már a Patrona Hungariae-gondolat Szent Lászlóra vonatkoztatásának ismeretében, a Magyarok Nagyasszonya-ábrázolás (melynek ikonográfiájához maga is hozzájárult székesfehérvári Szent István-főoltárképén, 1775-ben) rutinjával készült. Az „intelem" egyértelműen Szűz Máriától ered, a gyermekangyalok pedig, a barokk alapításképek szokása szerint az aktuális épület (itt a csak 1780-ban fölszentelt Franz Anton Hillebrandt-féle székesegyház) alaprajzát hozzák a király elébe. Az erdei vadászat jelenetét más, a német és osztrák barokkban számon tartott alapításlegendák képei (Wessobrunn, Kremsmünster stb.) mellett, elsősorban Klosterneuburgé ihlette. Az elegáns, késő barokk oltárképet kissé anekdotikusan elaprózta másolója, Bachman: a széltében megnövelt kompozíción újabb figurák és természeti részletek kaptak helyet, s csak az ő képén látható a bal szélen beiktatott fatörzs mögött elsuhanó szarvas. J. A. MNG 1984,184. sz. (MOJZER MIKLÓS); KERNY TERÉZIA: Szent László egyházalapításai az irodalomban, képzőművészetben és néphagyományban. Pavilon 9 (1994) 15. V-36. A Szent István-rend adományozása Vázlat a bécsi Magyar Udvari Kancellária tanácstermének mennyezetfreskójához 1768 Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) Olaj, vászon; 84,5 * 46,6 cm Jan Jankowicz gyűjteményéből, 1907 Lviv, Lvivszka Galereja Misztectv, ltsz.: Z-861 Az 1723-ban Bécsben fölállított Magyar Udvari Kancellária számára 1747-ben szerezte meg a StrattmannWindischgraetz-palotát gróf Nádasdy Lipót kancellár. A Johann Bernhard Fischer von Erlach által 1692-1693-ban emelt barokk épületet az intézmény megváltozott igényei szerint 1766-1767-ben Nicolas Pacassi udvari építésszel átalakíttatta gróf Esterházy Ferenc, az 1762-től hivatalban lévő kancellár. A Bankgasse 4-6. alatti palota ma a magyar nagykövetség székhelye. A tanácsterem mennyezetére 1768-ban festette meg Maulbertsch a Szent István-rend első átadásának jelenetét. E freskó pompás színvázlatát őrzi a lembergi művészeti galéria, míg egy szintén saját kezű, előkészítő rajzát a moszkvai Puskin Múzeum gyűjteményében fedezte fel a közelmúltban Dmitrij Shelest. A Szent István-lovagrendet ugyancsak Esterházy Ferenc kezdeményezésére, 1764 tavaszán alapította Mária Terézia a magyar királyságért tanúsított polgári és egyházi érdemek jutalmazására. Első adományozására május 5-én, a Fíofburg-kápolnában került sor Batthyány Lajos nádor, Barkóczy Ferenc esztergomi prímás-érsek, Esterházy Ferenc udvari kancellár és az egyetlen nem magyar, Karl Friedrich Graf von Hatzfeld, az udvari kamara elnöke részére. Az eseményről a Wienerisches Diarium 1764-es 37. és 38. száma tudósított; megörökítésének szándékát Pacassi egy 1767. július 14-én kelt beadványa dokumentálja. A palota felújításának befejezését 1769. március 14-vel jelenti az Aller gnädigst Privilégier ter Anzeiger, Maulbertschet is megnevezve 1771-ben, ugyanez évből pedig egy részletes leltár tájékoztat a tanácsterem ingóságairól. Míg a fogadószobában kapott helyet Martin van Meytens és Wenzel Pohl történeti sorozata az 1741-es pozsonyi koronázásról, egy további pozsonyi eseménykép, a csecsemő trónörökös bemutatásáé, amely 1741. szeptember 20-án, pár nappal követte az országgyűlés „Vitám et sanguinem"-jelenetét, ugyané festőktől a tanácsterembe került. A terem eredeti berendezéséhez tartoztak még Mária Terézia és férje egészalakos portréi, továbbá II. Józsefé a Szent Istvánrend ornátusában (ezek elkerültek a házból), s a márványpad, amelyen a királynő első látogatásakor megpihent. Meytenstől, illetve műhelyétől ismeretes még két nagy vászonkép a Szent István-rend átadásáról (Schönbrunn, Innsbruck), ezek azonban csoportportré jellegükkel lényegesen különböznek Maulbertsch más, szinkretikus felfogású, allegorikus történeti képétől. A kompozíció nagyjából Rubens Medici-képeiét követi, a velencei settecento mennyezeti históriáinak látványos megoldásaival. A színvázlat ikonográfiája a fres-