Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - V. Regnum Marianum

A Regnum Marianum tervszerűen átgondolt allegóriája ez a kompozíció. A Szent Korona alatt két Hodigitria-típusú bizánci kegyképet látni: a magyar címert tartó alak fölött a pócsi, az Erdély címerét tartó figura fölött pedig a kolozsvári könnyező Szűzanya képmása utal a török uralom alól fölszabadult, s a katolikus restauráció során megerősödött, újjáépülő magyar katolicizmusra. Ez az ábrázolás azért annyira fontos, mert úgy tetszik, hogy a töröktől való fölszabadulás évtizedei után azt a tudatot és hagyományt, hogy Magyarország Mária országa, a pócsi Istenszülő csodálatos ikonjával kívánták kifejezni. A festmény előképe Hans F. Landgraff 1700 körül készült rézmetszete volt, amely a Pázmányimádságoskönyv 1701-es kiadásában jelent meg. Sz. Z. MNG 1984,165. sz. (BLZÁSI ENIKŐ); SZILÁRDFY ZOLTÁN: Adatok a máriapócsi kegykép kultuszához és ikonográfiájához. In: Máriapócs 1696 - Nyíregyháza 1996. Történelmi konferencia a máriapócsi Istenszülő-ikon első könnyezésének 300. évfordulójára. Nyíregyháza 1996,156, 5. kép V-20. Patrona Hungáriáé a négy Árpád-házi szenttel 1600 körül Rézmetszet, papír; 101 X 63 mm Feliratai: a Madonnát övező felhőkön „PATRONA. / HVNGARIA[!]"; a metszet alatt „S. Steph: R. S. Emer: D: S. Ladis: R. S. Elisab:" Budapest, Budapesti Történeti Múzeum, Grafikai Gyűjtemény, ltsz.: 13.532 A barokk korszak itt bemutatott magyar vonatkozású szentképei közül ez a kisméretű, halványzöld papírra nyomott rézmetszet a legkorábbi. Grafikusában kiemelkedő tehetséget, igen jó rajztudású művészt feltételezünk. Az ismeretlen, talán Nürnbergben vagy Augsburgban tanult mester az Árpád-házi szentek alakjának karakterisztikus megalkotásában, a négyes csoport páros térbehelyezésének belső ritmusával megőrizte a kompozíciós összhatásnak még a reneszánszra emlékeztető nyugalmát. Figyelembe véve azonban a téma aktualitását, a szentkép egésze már a Regnum Marianum barokk eszmekörét idézi. Viselettörténeti szempontból figyelemre méltó Szent István hosszú, török mintás köpönyege, amelyet Nyugat-Európa egykori méltóságai is „hongroline" néven ismertek. Szent Erzsébet manierisztikusan nyúlánk alakjához attribútumszerűen kapcsolódik az alamizsnát váró koldus figurája, akinek arc- és testhelyzete fokozott expresszivitást mutat. Szent Imre és Szent László sűrűn árnyékolt alakja a körvonalukban érintkező és egymást fedő formák között is a távlat érzetét kelti a szemlélőben. A felhőkoszorúból letekintő Patrona Hungáriáé glóriájának földet érő fénysugarai sátorként vonják be a hátteret. Ez a kompozíciós séma a vízió megjelenítésének nagyszerű lehetősége miatt ideálként élt tovább a barokk oltárképfestészetben. Sz. Z. SZILÁRDFY 1984, 28. sz. S.Steph-H , S.EwerrB; S Lach>;R. S. Zlvsah •• V-20. V-21. A magyar szentek koronájukkal hódolnak a megkoronázott Boldogasszony előtt 17. század második fele Ezüstözött sárgaréz, áttört, domborított, cizellált, vésett, sötétkék bársonyra rögzítve; ovális alakú, 36 * 29 cm Pannonhalma, Főapátsági Gyűjtemények, ltsz.: 686 A provinciális jellegű, magánáhítat céljára készült kegytárgy különleges témája miatt figyelemre méltó. Az égi szférát gomolygó felhőkoszorú választja el a földtől. A felhők fölött frontális elhelyezésben Szűz Mária megkoronázásának ekkorra már sematikussá vált kompozíciója tűnik fel. Lent a szabad ég alatt az Árpád-ház négy legjelesebb kanonizált szentje: István király és fia, Imre herceg, velük szemben László király és az irgalmas szívű Erzsébet térdelve tartják koronáikat. Viseletükből barokk kori ikonográfiájuknak megfelelően a szokásos nemzeti karakter sem hiányzik. Ábrázolásukon az a különleges, hogy a koronát fölajánló Szent István példájára a többi három magyar szent is koronáját bojtos vánkoson tartva fejezi ki hódolatát. A Menny Királynéja iránti tiszteletük formailag ugyan megegyezik, a jelentés azonban mindegyiknél más. Szent István a korona és jogar fölajánlásával örökségül hagyta országát a Boldogasszonyra. Fia, Imre hercegi fövege melletti jogarát egy liliomszál helyettesíti fi-