Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - V. Regnum Marianum

A Regnum Marianum tervszerűen átgondolt allegó­riája ez a kompozíció. A Szent Korona alatt két Hodi­gitria-típusú bizánci kegyképet látni: a magyar címert tartó alak fölött a pócsi, az Erdély címerét tartó figura fölött pedig a kolozsvári könnyező Szűzanya képmása utal a török uralom alól fölszabadult, s a katolikus res­tauráció során megerősödött, újjáépülő magyar katoli­cizmusra. Ez az ábrázolás azért annyira fontos, mert úgy tetszik, hogy a töröktől való fölszabadulás évtizedei után azt a tudatot és hagyományt, hogy Magyarország Má­ria országa, a pócsi Istenszülő csodálatos ikonjával kí­vánták kifejezni. A festmény előképe Hans F. Landgraff 1700 körül készült rézmetszete volt, amely a Pázmány­imádságoskönyv 1701-es kiadásában jelent meg. Sz. Z. MNG 1984,165. sz. (BLZÁSI ENIKŐ); SZILÁRDFY ZOLTÁN: Adatok a máriapócsi kegykép kultuszához és ikonográfiájához. In: Máriapócs 1696 - Nyíregyháza 1996. Történelmi konferencia a máriapócsi Istenszülő-ikon első könnyezésének 300. évfordulójára. Nyíregy­háza 1996,156, 5. kép V-20. Patrona Hungáriáé a négy Árpád-házi szenttel 1600 körül Rézmetszet, papír; 101 X 63 mm Feliratai: a Madonnát övező felhőkön „PATRONA. / HVNGARIA[!]"; a metszet alatt „S. Steph: R. S. Emer: D: S. Ladis: R. S. Elisab:" Budapest, Budapesti Történeti Múzeum, Grafikai Gyűjtemény, ltsz.: 13.532 A barokk korszak itt bemutatott magyar vonatkozású szentképei közül ez a kisméretű, halványzöld papírra nyomott rézmetszet a legkorábbi. Grafikusában kiemel­kedő tehetséget, igen jó rajztudású művészt feltétele­zünk. Az ismeretlen, talán Nürnbergben vagy Augs­burgban tanult mester az Árpád-házi szentek alakjának karakterisztikus megalkotásában, a négyes csoport pá­ros térbehelyezésének belső ritmusával megőrizte a kom­pozíciós összhatásnak még a reneszánszra emlékeztető nyugalmát. Figyelembe véve azonban a téma aktualitá­sát, a szentkép egésze már a Regnum Marianum barokk eszmekörét idézi. Viselettörténeti szempontból figyelemre méltó Szent István hosszú, török mintás köpönyege, amelyet Nyu­gat-Európa egykori méltóságai is „hongroline" néven ismertek. Szent Erzsébet manierisztikusan nyúlánk alak­jához attribútumszerűen kapcsolódik az alamizsnát váró koldus figurája, akinek arc- és testhelyzete fokozott exp­resszivitást mutat. Szent Imre és Szent László sűrűn ár­nyékolt alakja a körvonalukban érintkező és egymást fedő formák között is a távlat érzetét kelti a szemlélő­ben. A felhőkoszorúból letekintő Patrona Hungáriáé gló­riájának földet érő fénysugarai sátorként vonják be a hát­teret. Ez a kompozíciós séma a vízió megjelenítésének nagyszerű lehetősége miatt ideálként élt tovább a barokk oltárképfestészetben. Sz. Z. SZILÁRDFY 1984, 28. sz. S.Steph-H , S.EwerrB; S Lach>;R. S. Zlvsah •• V-20. V-21. A magyar szentek koronájukkal hódolnak a megkoronázott Boldogasszony előtt 17. század második fele Ezüstözött sárgaréz, áttört, domborított, cizellált, vésett, sötét­kék bársonyra rögzítve; ovális alakú, 36 * 29 cm Pannonhalma, Főapátsági Gyűjtemények, ltsz.: 686 A provinciális jellegű, magánáhítat céljára készült kegy­tárgy különleges témája miatt figyelemre méltó. Az égi szférát gomolygó felhőkoszorú választja el a földtől. A felhők fölött frontális elhelyezésben Szűz Mária megko­ronázásának ekkorra már sematikussá vált kompozíci­ója tűnik fel. Lent a szabad ég alatt az Árpád-ház négy legjelesebb kanonizált szentje: István király és fia, Imre herceg, velük szemben László király és az irgalmas szí­vű Erzsébet térdelve tartják koronáikat. Viseletükből barokk kori ikonográfiájuknak megfelelően a szokásos nemzeti karakter sem hiányzik. Ábrázolásukon az a kü­lönleges, hogy a koronát fölajánló Szent István példájá­ra a többi három magyar szent is koronáját bojtos ván­koson tartva fejezi ki hódolatát. A Menny Királynéja iránti tiszteletük formailag ugyan megegyezik, a jelen­tés azonban mindegyiknél más. Szent István a korona és jogar fölajánlásával öröksé­gül hagyta országát a Boldogasszonyra. Fia, Imre her­cegi fövege melletti jogarát egy liliomszál helyettesíti fi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom