Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - V. Regnum Marianum

Regniim Marianum gon illusztrált magyar történet kiadását. Az armális kancelláriai másolata is Ferenczffyhez kötődött; nagyon Valószinű, hogy a bécsi magyar kancellárián működő, a művészetek, a művészi kifejezés iránt fokozottan érzékeny királyi titkár volt az, aki ezek mögött a miniatúrák mögött ott állt, úgy is mint ötletadó, úgy is mint - mai fogalommal - a művészek menedzsere. M. Á. ÁLDÁSY 1904, CCXXXII. sz; Budapest 1938,127. sz; NY. STRAUB 1987, LXXIX, tábla, 136, 286/274. V-16. Elslander Jakab Címereslevele III. Ferdinánd, Pozsony, 1649. március 14. Tempera, ecsetarany, pergamen; 530 (+81) * 690 mm Csontszínű-világoslila-barna selyemzsinóron függő, természetes színű viaszfészekben vörös viaszpecsét maradványa Jankovich Miklós gyűjteményéből került a Magyar Nemzeti Múzeumba Budapest, Magyar Országos Levéltár, R 64, 1649. március 14. Címerleírás: Az álló, kerektalpú, kékkel és vörössel vágott tárcsapajzs közepén ezüst pólya (folyó), felső mezejében választóvonalon jobbra futó arany oroszlán jobbról arany félholdtól, balról arany csillagtól kísérve, alul zöld hármashalmon zöld lombos fa. A pajzs tetején jobbra forduló nyitott sisak koronával. Sisakdísz: két fekete sasszárny között felemelt jobbjában követ tartó, jobbra forduló, természetes daru. Takaró: vörös-arany, kékezüst. Ny. S. É. Az oklevél élén áll - a magyar kancellária gyakorlata szerint - a címerképet megörökítő, 140 * 133 mm méretű, vékony ecsetarany kerettel körülvett miniatúra. Terét pillérek keretezte, boltozatos fülke alkotja; a pillérek lilák, az élkeresztboltozat szürke, a hátfal világoskék. A pillérek széles lépcső tetején állnak; a lépcső előtt, az előtérben emelkedik a címerpajzs, körülötte lent a hajózással kapcsolatos eszközök: horgony, csáklya, evező, "kötél stb. hevernek. A heraldikailag jóbb oldali pillér előtt áll Szent István király alakja; zsinóros vörös ruhát, zöld palástot, sárga csizmát visel; fején korona, fölötte glória; jobbjában jogart, baljában országalmát tart. Fejé fölött a magyar címer függ. A másik oldalon III. Ferdinánd király áll páncélban, vörös bélésű aranybrokát palásttal a vállán; jobbjában jogart, baljában országalmát tart, fején korona. Fölötte ovális pajzsban a cseh oroszlán, az ívzáradékon pedig a birodalmi címer látható. Az oklevél heraldikailag jóbb szélén és felső szegélyén virágos inda kanyarog zöld levelek között rózsa, akantuszvirág, szegfű stilizált formáival; a bal oldalon barna pálcára zöldeslila fürtöket termő, zöld leveles szőlővessző csavarodik. A 17. század első felében több armálison is megjelenik Szent István király mellett az élő uralkodó (ld. Foky V-16. Imre Címereslevelét: V-14, valamint a Jeszenszky-armálist). Szent István magyar ruhát visel, amely éles ellentétben áll III. Ferdinánd páncélos-palástos öltözékével. M. Á. ÁLDASY 1904, CCCXIII. sz; Budapest 1938,130. sz; NY. STRAUB 1987, 576. sz. V-17. Suppanich György misszáléja a Patrona Hungariae és a szent királyok ábrázolásával Missale Romanum ex decreto Sacrosancti Concilii Tridentini restitutum Pii V. Pont. Max. iussu editum et Clementis VIII primum, nunc denuo Urbani Papae octavi auctoritate recognitum Antverpiae, 1611, ex officina Plantiniana Balthasaris Moreti Papír, 588 + CXVIII + 10 lap, 300 x 194 mm A címlappal szemben 290 x 190 mm-es pergamenlap, beragasztva, rajta az egész lapot betöltő miniatúra: Suppanich címere és négy szent; kötése fatáblára vont vörös bársony ezüst véretekkel, gerincén öt borda, hosszanti oldalán két kapoccsal zárul Győr, Székesegyházi Könyvtár Suppanich György (t 1671) győri éneklőkanonok és siklósi apát reprezentatív misszáléja. A vörös bársony kötést az elő- és a háttáblán is régies, némiképp a gótikus levélsorokra emlékeztető keretlécek szegélyezik; az át-