Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - V. Regnum Marianum

V-2. A mariazelli kegykép csatajelenettel 1760 körül Johann Christoph Winkler (1701-1774 után) Rézmetszet, papír; 128 * 80 mm Jelezve lent jobbra: „Jo. Christoph Winkler sc. et ex. Vien." Budapest Budapesti Történeti Múzeum, Metszettár, ltsz: 14415/2 Johann Christoph Winkler 1757-ben vagy 1764-ben, a búcsújáró hely alapításának valamelyik jubileuma alkalmából készíthette a metszetet. A szentképecske fölső részén sugárkévék között lebeg az angyalok tartotta Kincstárkép, alatta pedig a kép legendáját illusztrálta a mester: bal oldalt láthatjuk a sátrában alvó Nagy Lajos királyt, mellén a „Boldogságos Szűz képé"-vel, jobbra pedig a mozgalmas csatajelenetet. A téma már a 15. század elején megjelent (St. Lambrecht-i fogadalmi kép), 1438-tól a mariazelli templom timpanonreliefjéről válhatott közismertté. Sz. Z. SZILÁRDFY 1984,14. sz. V-3. V-3. A mariazelli magyar kegykép 1776 Mária Terézia királynő kezétől Tempera, pergamen; 143 * 91 mm Felirata: „Gnaden Bild Maria in der Schatz Kammer zu Groß Maria Cell." Pannonhalma, Főapátsági Gyűjtemények Mária Terézia az általa ajándékozott képecskén elődje, Nagy Lajos király mariazelli Kincstári Madonnájának kegyképét örökítette meg uralkodói jelmondata alatt mélyértelmü dedikációjával: „Aki istenfélő, sohasem kerül szégyenbe, aki az O Szent Anyját tiszteli, minden szükségben nagy vigaszt és védelmet fog találni. Maria Therezia az Ön mindig leghűségesebb asszonya". Az sem véletlen, hogy az uralkodónő kedvenc búcsújáró helyének Magyar Kegy képét ajándékozta pergamenfestményén, ugyanis az első szentáldozáshoz Mariazellben járult, s az Árpád-ház szentjeivel való vérrokonsága éppen Anjou-ágon bizonyítható a Habsburg-genealógiában. Mária Teréziának több, szentekről készült sajátkezű rajzát tartják számon, Lotharingiai Ferenc császárnak pedig egy miniatűr szentkép festménye ismert, melyen védőszentjébe önarcképét rejtette, és nem egy gyermekükről tudjuk, hogy kedvtelésből ügyesen festett és rajzolt (Pécs 1999), ezért merem megkockáztatni véleményemet, mely szerint a pannonhalmi Habsburg szentkép-kollekció jeles példányait maguk az ajándékozók festették. A pergamen miniatűr Johann Michael Kauperz gráci mester rézmetszetű szentképe nyomán készült. Sz. Z. SZILÁRDFY 1995,14-15.