Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)
KATALÓGUS - IV. Illusztrált történelem (14-17. század) - WEHLI TÜNDE: Magyarország történelme a középkori krónikaillusztrációk tükrében
4. Kis Károly megölése. Miniatúra a Windecke-krónikában, fol. 32' 5. Zsigmond elfogatása. Miniatúra a Windecke-krónikában, fol. 33 r Eberhard von Windecke személyes emlékein alapuló Zsigmond-életrajzának főszereplője Zsigmond magyar (1387-1437), római és cseh király egyben német-római császár, aki méltóságának, valamint hosszú, tevékeny uralkodói pályafutásának köszönhetően Európa csaknem minden országa történelmének többé-kevésbé résztvevője is, ezért világkrónikának tekinthető memoárjának illusztrált példánya (ÖNB, Cod. 13975) a korabeli Európa csaknem valamennyi országának képes történeti forrása. 10 Különösképpen érvényes ez Magyarország vonatkozásában. Uralkodása számos nemzetközi jelentőségű eseményének színhelye ez az ország, és krónikása itt tartózkodva sok helyi érdekű történést rögzít, illetve a világtörténelembe ágyazva jelennek meg a magyar vonatkozású témák. Windecke feldolgozásmódja az illusztrációkon is érvényesül. Mivel a rubrikák nem az emlékirat szerzőjétől, hanem az illusztrálásra szánt példány szerkesztőjétől származnak, a hangsúlyok természetesen eltolódhattak. Mivel Windecke nem krónikás, műve pedig nem valamely ország vagy a Német-római Birodalom hivatalos története, az általa tárgyalt események sem fontosságuk alapján, kronológiai vezérfonalra fűzve jelennek meg a rubrikák illusztrációiként. A mű nemcsak Zsigmond, hanem a memoárszerző életéről is szól; az író a jelentős eseményeket elegyíti a számára érdekes történetekkel. Windecke érdeklődésének, Zsigmond körüli szolgálatának köszönhető, hogy az illusztrációkban is fontos szerepet kapnak a források, függőpecséttel hitelesített levelek formájában. A kódex legtöbb képe história, de emellett néhány maiestas-jeWegű ábrázolás is feltűnik a kötetben. Ezek közé tartozik mindenekelőtt a trónján ülő, koronás, országalmát és jogart tartó Zsigmondot a znaimi ravatalon bemutató kép. A magyar vonatkozású ábrázolások kevés egyéni vonást hordoznak. Közülük legsajátosabb és a hiteles állapotot felidézni kívánó kompozíció a budai Nagyboldogasszony-templom tornyának ledőlését ábrázoló kép, mert valóban a templom délnyugati végében állt az összedőlt torony 11 A kódex Magyarországon eddig egyetlen könyvfestészetiikonográfiai szempontú feldolgozása huszonegy témát tekintett magyar vonatkozásúnak, számuk azonban növelhető, így a Zsigmond-korra vonatkozó témák a következők: f. 27 v , VIL: Zsigmond a morvaországi hadjáratra készülve hírül veszi római királlyá választását (Buda, 1412); f. 31 r , X.: Budán mise közben a Nagyboldogasszony-templom tornya ledőlt (1384); f. 32 r , XL: Kis Károly megöletése (1387); f. 32 v , XII.: Zsigmond magyar királlyá koronázása (1387); f. 33', XIII.: Zsigmond elfogatása és fogságba vetése (1399 helyett 1401); f. 35 v , XVII.: A velenceiek által elűzött fejedelmek Zsigmondot a Ve-
