Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - IV. Illusztrált történelem (14-17. század) - WEHLI TÜNDE: Magyarország történelme a középkori krónikaillusztrációk tükrében

WEHLI TÜNDE MAGYARORSZÁG TÖRTÉNELME A KÖZÉPKORI KRÓNIKAILLUSZTRÁCIÓK TÜKRÉBEN Magyarország középkori történelmével számos, egymással részben összefüggő, egymásból merítő mű foglalkozik. Közülük azonban csak hármat illusztráltak gazdagabban. A Képes Krónikát (OSzK, Cod. Lat. 404), Eberhard Windecke Denkwürdigkeiten zur Geschichte des Zeitalters Kaiser Sigismunds, másképpen, ahogyan a kódex egyik oldalán olvasható: Sigmundsbuch című művét (ÖNB, Cod. 13975) és végül a Thuróczy-krónikát (OSzK Inc. 668b és 1146b). Időrendben haladva a Képes Krónika az első. A konszenzusos alapon Kálti Márknak tulajdonított munka a prológus szavai szerint régi gesták kritikai átdolgozása.

1 Mindenképpen az 1358 körüli kompilátor munkája a kézirat rubrikák segítségével történő fejezettagolása. A kézirat szövege csonka, mert egy sor közepén félbehagyott mondattal végződik. A textus lezárásáról egy kis kép gondoskodik. Biztos, hogy az eredeti koncepció szerint a kézirat - ahogyan I. Lajos király ábrázolásával kezdődik - korának eseményeivel, esetleg a király reprezentatív megjelenítésével zárult volna. Ezt sugallja az az oldalpár (140-141), amely I. Lajossal kapcsolatos témákat jelenít meg négy képen. A Krónika kialakítása egy nagyobb scriptorium összehangolt munkája. A scriptor írhatta elő a festő számára a kívánt témákat, rubrikái szolgáltak a képek titulusaként. Feltételezhető a scriptor programadó szerepe annak ellenére is, hogy valamely téma szövegbeli feldolgozása eltér a képi értelmezéstől. E tekintetben egyfelől a festő másféle ismeretei, a szöveg írójáétól eltérő eszközei nyújthatnak magyarázatot.

2 A tudatos szerkesztésnek köszönhetően a Krónika több, mint a korábbi források kompilációja. A források korszerű igényeknek megfelelő összerendezése, az azokban foglaltak újszerű interpretációja, a szöveg rubrikák és festmények segítségével történő fejezetekre bontása, a szövegtükrök kialakítása és a képek azokon belüli arányainak, helyének meghatározása a 14. század közepén korszerű, illusztrált nemzeti krónika kialakulásához vezettek. Mindebben a mintaadó szerepet német, nápolyi, cseh és más előképek mellett leginkább a korabeli Les Grandes Chroniques de France a francia királyi udvar közelében kialakult típusa nyújtotta. Ez a kézirattípus kínálhatott példát a Képes Krónikára jellemző kétféle ábrázolástípus, a portrésorozat, az imago és a narratív jelenetekből összeállítható képregény, a história kialakításához. Mindkét képsornak ez az első magyarországi megjelenése. A két sorozat a magyar történelem több formájú és lényegű kifejtésére alkalmas. A históriából mindenekelőtt a magyarok történetének egy, a mondavilágot is magában foglaló lovagregényféle feldolgozása bontakozik ki. A narratív képsor emellett még számos szál végigvezetésére alkalmas. Ezek legfontosabbika talán az uralkodói legitimitást, illetve illegitimitást kifejtő koronázások és a korona történetéé. Az uralkodói hatalom jogi megalapozottsága mellett azonban kifejezésre jut a nemesség joga, amellyel Attila illeti meg őket: születésüknél fogva a nemesség jogosult hadkötelezettséget vállalni és az országot védelmezni. Ennek a kérdésnek más irányú megközelítése a fehér ló mondája, mely egyfelől a nemzetségek jogos birtoklásának ideológiai támaszául szolgál, másfelől a hűbéri függési viszony magyarázata is.

3 A fentiek mellett az imagókból a magyar uralkodóház genealógiája vezethető le, ugyanakkor a magyar nemesi nemzetet reprezentáló családok legjelentősebbjei is felsorakozhatnak benne. A két sorozat, a história és az imago egymásba fonódva jelenik meg a Krónikában, ettől függetlenül önállóan is érvényesül. A história legfontosabb jelenetei a születések, koronázások, temetések, megvakítások, követfogadások, templomépítések, bevonulások és vadászatok. Típusaik kialakítását a kódexirodalom korábbi és közel egykorú illusztrált példányai segítették. Bibliai előképek felhasználása érvényesül a születést, az adorálást, a megvakítást, valamint a templomépítést ábrázoló kompozíciókon. A világi epika hatása mutatkozik meg a vándorlásnak, a vadászatnak, a csata- és ostromjeleneteknek vagy a hajózásnak szentelt képeken.

4 Az imago az antikvitásban gyökerezik.

5 Elsődleges középkori forrásai a genealógiai táblázatok. A Képes Krónika kétféle - maiestas- és lovag- - típusát az általuk nyújtható előképek mellett a pénzek és pecsétek képei is formálhatták. A história és az imago képi forrásai és változatos típusai az alkalmazás és értelmezés szinte vég nélküli lehetőségét kínálták a festő számára. így például a magyarok első és második bejövetele (7, 21) az ország birtoklásának és ezen belül a király uralkodásának jogszerűségét támaszthatta alá. A koronázásokban kimutatható változatosság - angyal általi koronázás, püspök helyezi a koronát a király fejére, avagy az uralkodó azt csak kezében tartja - a koronaszerzés eredetét, illetve a korona elnyerésének módját méltatja. Egy-egy uralkodó megítélését szerepléseinek jellegén kívül száma is jelzi. Szembetűnően sok kép foglalkozik Attilával. Feltehetően I. Lajos király mondabeli ősét és példaképét tisztelhette benne. Talán ezzel magyarázható, hogy a kódex sematikus portréi közül egyedül Attila egyik képe (10) tűnik ki a portré 14. század hatvanas éveire jellemző sajátosságaival. S az sem lehetetlen, hogy Attila arcvonásai mögött I. Lajoséi rejtőznek. Az imago maiestas-típusú trónoló uralkodó, álló vagy félalakos lovag lehet. A különösen tisztelt királyt e típusból több is megilleti. Talán nem véletlenül Attila ki1. A magyarok bejövetele. Miniatúra a Képes Krónikában, 1358 után Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Cod. Lat. 404, fol. IT"