Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)
KATALÓGUS - II. Szent királyok - királyi szentek - III. Az ókor hagyatéka
régyűjtemények kialakulására, s a Mátyás-képmás is sok újabb alkotás forrásául szolgált. A Giovio-kötet 274. oldalán látható II. Lajos képmása, alatta életrajza olvasható, melynek legnagyobb része a mohácsi csata leírása, Tomori Pál méltatásával. A szerző leírja II. Lajos halálát, holttestének elrejtését és megtalálását is. Giovio magyar kapcsolatokkal is rendelkezett. A kötetben levő másik mű is az ő munkája, az irodalomban kimagasló személyiségek kép- és életrajzgyűjteményének az 1577. évi bázeli kiadása. W. S. Á. THIEME-BECKER XXXII, 57-62; BALOGH 1940, 451, 496-497; Schallaburg 1982, 200-201, Kat.-Nr. 80; VAYER, LAJOS: Paolo Giovio, la cultura umanistica a Y arte rinascimentale in Ungheria. In: Atti del Convegno Paolo Giovio il Rinascimento e la Memoria (Como, 35 Giugno 1983). Como 1985; Letteratura italiana. Gliautori, I. Dir. ASOR ROSA, ALBERTO. Torino 1990, 916-917; BNH Cat. J-238. III-4. Mátyás király éremportréja Ismeretlen mester, az előlap ismeretlen (1490 előtt készült) olasz érem után Bronz, öntött; átmérője 52 mm Előlapján körben „MATHIAS REX HVNGARIAE BOHEMIAE DALMÁT", a király mellképe jobbra, fején babérkoszorú, vállára antik lepel borul. Hátlapján középen oszlop, rajta férfialak áll, két oldalról rohamozó lovasok, fent félkörben egymást támadó katonák. A szelvényben „MARTI FAVT / ORI". Dobóczky Ignácnak, a 19. század vége jól ismert erdélyi és moldvai pénzgyűjtőjének tulajdona volt; a gyűjteményt két részletben, 1885-ben és 1887-ben vásárolta meg a Nemzeti Múzeum. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Eremtár, ltsz.: 147/885-50 Az előlap portréja Mátyást ábrázolja. A hátlapon látható csatajelenetet nem sikerült még azonosítani; a küzdők és az oszlopon álló figura konkrét jelentése tisztázatlan. Az előlap mintájául szolgáló éremportrét az 1490 előtti időre kell kelteznünk, mivel az 1480-as évek második feIII-4. lében, de még Mátyás halála előtt készült corvinákban többször is megjelenik miniatúraváltozata. Legszebb közülük a Philostratus-corvinában található, amelyben Mátyás érme antik pénzek képei között látható: a fol. I v lapszéldíszén Nero és Hadrianus császárok veszik közre. H. V. WESZERLE 1873, Tab. B. X/3.a; ARMAND 1883-1887, II, 82, No. 9; BALOGH 1940,12. sz, 444, 480-482, 542, 548; BALOGH 1966, 300-302. III-5. Mátyás király képmása 17. század (?) Vászon, olaj; 75 * 61 cm Felirata: „MATHIAS CORVINVS / REX HVNGARIE" Jankovich Miklós gyűjteményéből Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok, ltsz.: 17 A kép a Jankovich-gyűjteménnyel került a Nemzeti Múzeumba, majd a Történelmi Képcsarnokba, két másik, nagyon hasonló Mátyás-portréval együtt (ltsz.: 14, 16). Balogh Jolán utal arra, hogy a Jankovich-gyűjtemény katalógusa (Collectio imaginum, No. 82) szerint 1490-ben Prágában készült volna, és Podjebrád György tulajdonából származnék. A Történelmi Képcsarnok 1894-es katalógusa a 18. századra datálja, az 1904-es viszont 17. századiként említi. A Mátyás-ábrázolások sorában ugyanazt a típust képviseli mindhárom festmény, s a Balogh Jolán által képzeletinek nevezett portrécsoportba tartoznak. A szakirodalom által legkorábbinak tartott a 14-es leltári számú, ahol latin felirat egészíti ki a kompozíciót. Ezen a képen páncélt visel az ábrázolt, fölötte piros köpeny átvetve, a két későbbi darabon a páncél alig látszik a köpeny alatt, a kezek és a kard sem jelennek meg, kisebb kivágatú mellképek. Vayer Lajos ismerte fel, hogy ezek a portrék - Callimachus Experiens
