Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - II. Szent királyok - királyi szentek - BODA ZSUZSANNA: Alamizsnás Szent János kultusza és annak emlékei Magyarországon

CoiÜgeíobíata Hoftia facra quantum íblvcre valeat ligaturam cordis, fi potuit foivere vincula corporis, S. Greg, horn. 17. in Ev. Vifitatio incarceratorum. Pro captivis. 12 9. Alamizsnás Szent János-kalendáriumkép, 18. század második harmada, Budapest, Szilárdfy Zoltán gyűjteménye JEGYZETEK 1 Eletéről: RÉAU, LOUIS: Iconographie de l'art chrétien, III. Paris 1958, 724; FARMER, DAVID HUGH: The Oxford Dictionary of Saints. Oxford-New York 1987, 235-237; ZALKA JÁNOS: Szentek élete, I. Eger 1860,125-131; Lexikon der christlichen Ikonographie, VII. Begründet v. KIRSCHBAUM, ENGELBERT; hrsg. v. BRAUNFELS, WOLFGANG. Rom-Freiburg-Basel-Wien 1974, 82-83; SAUGET, JOSEPH-MARIECELLETTI, MARIA CHIARA: Giovanni l'Elemosiniere. In: Bibliotheca Sanctorum, VI. Dir. CARAFFA, FILIPPO. Roma 1965, 750-756. 2 JACOBUS DE VORAGINE: Legenda Aurea. Szerk. MADAS EDIT, Budapest 1990, 57. 3 Vita Sancti Joannis Elemosynarii Auetore Leontio Neapoleos Cyprorum Episcopo, interprète Anastasio S. R. E. Bibliothecario. In: Vitae Patrum. Patrologia Latina, 73. Ed. MIGNE, JACQUES-PAUL. Paris 1879, 337-392. 4 BOLLAND, JEAN: Acta Sanctorum, III. Paris 1643,108-148. 3 HORVÁTH CYRILL: Középkori legendáink és a Legenda Aurea. Budapest 1912, 38; Legenda Aurea i. m. (2. j.) 6 Az Alamosnas zent Ianosrol való tanulság és törlitöt írás. In: Debreczeni codex - Gömöry codex. Közzéteszi VOLF GYÖRGY. Budapest 1882 (Nyelvemléktár, 11) 7 Alamisnás Sz. Jánosnak alexandriai pátriárkának Élete. h. n. [Pozsony] 1732 8 HEVENESI, GABRIEL: Ungaricae Sanctitatis Indicia, sive Brevis quinquaginta quinque Sanctorum, Beatorum ... Tyrnaviae 1737 9 Olaj, vászon, 229 * 156 cm, Velence, Chiesa di San Giovanni Elemosinario; Tiziano. (1.6.- 7. 10. 1990, Palazzo ducale, Venezia) Introd. VALCANOVER, FRANCESCO. Venezia 1990, No. 45; Le siècle de Titien. L'âge d'or de la peinture à Venise. (9. 3. - 14. 6. 1993, Galeries nationales du Grand Palais, Paris) Réd. par FAGE, GILLES. Tours 1993, No. 175. 10 Mindkettőt Jacopo Marieschi (1711-1794) festette. 11 WALICKI, MICHAL: Krakowska legenda Jana Jalmuznika. Warszawa 1966 12 A kápolnára vonatkozó legtöbb forrást Balogh Jolán gyűjtötte össze. A translatióra vonatkozó említés: BALOGH 1966, 60. Egy 1489-es névtelen bejegyzés a pozsonyi káptalani könyvtár egyik ősnyomtatványában szintén erről szól; közli: KNAUZ 1862, 8; említi: BALOGH 1966, 60. Említendő még Temesvári Pelbárt műve a 15. század végén: Pomerium de Sanctis fratris Pelbarti ordinis sancti Francisci. h. és é. n. [Augsburg 1504]; említi: BALOGH 1966, 60. 13 Pierre Choque beszámolója, 1502. december 16; említi: BALOGH 1966, 60. 14 Magyarország történeti kronológiája, I. Szerk. SOLYMOSI LÁSZLÓ. Budapest 1981, 310, 315. 15 A korai idők szentkultuszához: BROWN, PETER: A szentkultusz kialakulása és szerepe a latin kereszténységben. (1981) Ford. SÁGHY MARIANNE. Budapest 1993 16 IPOLYI ARNOLD: Magyar Ereklyék. AK 3 (1863) 65-125. 17 Az idézet helye: MAROSI ERNŐ: A 14. századi Magyarország udvari művészete és Közép-Európa. In: Székesfehérvár 1982, 62. 18 GYÖNGYÖSI GERGELY: Arcok a magyar középkorból. Szerk. V. KOVÁCS SÁNDOR. Budapest 1983, 90. 19 Az eseményt Szerémi György, a várkápolna káplánja írja le: Magyarország romlásáról. Ford. ERDÉLYI LÁSZLÓ-JUHÁSZ LÁSZLÓ. Budapest 1961, 44-45. 20 A Mária mennybemenetele titulus említése Szeréminél: i. m., 45; A várkápolnáról és különböző titulusairól: KUMOROVITZ L. BERNÁT: A budai várkápolna és a Szent Zsigmond-prépostság történetéhez. TBpM 15 (1963) 109-151. 21 GEREVICH LÁSZLÓ: A budai vár feltárása. Budapest 1966, 225; uő.: The Art of Buda and Pest in the Middle Ages. Budapest 1971, 103. 22 A forrást említi: BALOGH 1966, 336. 23 BALOGH 1966, 336. 24 SZERÉMI i. m. (19. j.), 105. 25 Közölve: BARABÁS S.: Bodó Ferenc magyar végrendelete. Történelmi Tár 1890, 558; említi: BALOGH 1966, 61. 26 GEREVICH i. m. (21. j.) 1966, 226; uő. i. m. (21. j.) 1977,103. 27 BALOGH 1966, 130, 490; BALOGH JOLÁN: Mátyás király és a művészet. Budapest 1985,135. 28 VÉGH 1980, 456, 458. 29 A forrást közli KNAUZ 1862, 10-16. A forrásban a tárgyak méretére vagy súlyára utaló megjegyzés nincs. Ugyanez az 1530as leltár említi külön tételként Alamizsnás kezét aranyozott ezüstből: „item media manus S. Johannis de argento deaurata". Elképzelhető, hogy a kezet, vagy egy kis darabját leválasztották és külön díszes ereklyetartóba helyezték, mint könnyen hordozható ereklyét. 30 A leltárat 1527. szeptember 19-én vették fel. Közölve: JKSAK 3 (1885) LXX-LXXVI, Reg. 2914. Alamizsnásnak négy szobrát említi és súlyukat is közli. A forrást említi: BALOGH 1966, 383; tartalmát magyarul közli: SIKLÓSSY LÁSZLÓ: Műkincseink vándorútja Bécsbe. Budapest 1919, 71-81. 31 A leltár szerint a legnehezebb szobor több mint 15 márkát nyomott, ami kb. 30 kg-nak felel meg. A mértékekről: BOGDÁN ISTVÁN: Régi magyar mértékek. Budapest 1987,116. 32 JURKOVICH EMIL: Königsberger Mihály. In: Besztercebánya múltjából. Tárcagyűjtemény. Besztercebánya 1906,10-11,14; EISLER JÁNOS: Forráskritika, stíluskritika. Adatok és megfigyelések az 1490 és 1520 közötti évtizedekből a besztercebányai művészettörténet vázlatához. Annales de la Galerie Nationale Hongroise - A Magyar Nemzeti Galéria Evkönyve 1991, 114-115. 33 Alamizsnás Szent János középkori ábrázolásait összegyűjtötte: VÉGH 1980 34 Szepeshely, Székesegyház, jobb szárny belső oldalának alsó képe; fa, tempera, 114 * 77 cm; RADOCSAY 1955, 439. 35 Szepeshely, székesegyház, a bal merevszárny alsó képe; fa, tempera, 82 x 71 cm; RADOCSAY 1955, 438. Végh János ezt az ábrázolást gondolja a legkorábbinak, mint a még teljesen kialakulatlan megjelenítésmód példáját; VÉGH 1980, 466. 36 Jobb szárny külső oldalának felső képe: RADOCSAY 1955, 387388.