Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - II. Szent királyok - királyi szentek - BODA ZSUZSANNA: Alamizsnás Szent János kultusza és annak emlékei Magyarországon

seli a leibici Mettercia-oltár oromzati szobra (1520 körül, vö. 11-22), a kisszebeni Egyházatyák oltárának szárnyképe (ismét Márton mellett), valamint legkésőbbi emlékként a lőcsei Szent Jánosok oltárának szárny-domborműve (1520).

39 Az iparművészet tárgyköréből talán e sor végére illeszthető még az a valaha a szepeshelyi egyházmegyei gyűjteményben lévő miseruha, amelynek colonnáján lévő egyik tondo-ábrázolást Alamizsnás Szent Jánosénak gondolom.

40 A négy kör alakú hímzésből már csak kettő van meg, Szent Lászlóé és azé a szakállas férfiszenté, aki csuklyás köpenyt és bíborosi kalapot visel, amelynek zsinórja elöl össze van kötve. Bal karjában T alakú pásztorbotot tart. A hímzés sajnos eléggé megkopott, de úgy vélem, jobb kezében az alamizsnálkodásra utaló pénzes zsákot tart. Divald szerint a hiányzó két tondóba Szent István és Imre képét hímezték, így ez a tárgy újabb adalék lehet Alamizsnás Szent János nemzeti szentként való tiszteletéhez. A középkori ábrázolások között tehát csak apróbb ikonográfiái eltérések vannak, s két táblaképtől eltekintve a pátriárka öltözete is azonos, bíborosi ruha felhúzott csuklyával és bíborosi kalap. A magyarországi táblaképfestészetben és szobrászatban még egy szentnek jár ki az Alamizsnáséhoz hasonló viselet, Szent Jeromosnak. Az ő európai ábrázolásait vizsgálva figyelte meg Végh János, hogy a 15. század folyamán a bíboros egyre többször visel felhúzott csuklyát. Arra következtet, hogy Alamizsnás Szent János ábrázolási típusának kialakításához egy ilyen „modern", felhúzott csuklyás Jeromos-képet vettek alapul Budán, ahol az első Szent János-képmások készülhettek. Valószínűleg még ennek az új, csuklyás változatnak általános elterjedése előtt és nem sokkal az ereklye Budára hozatala után készülhetett a két szepeshelyi tábla, amelyek jelenlegi legkorábbi Alamizsnásemlékeink.

41 Amint a vesztes mohácsi csata és II. Lajos király halálának híre elért Budára, Mária királyné azonnal csomagolni kezdett, hogy elhagyja a várost, összeszedette és hajóra rakatta a palota és a kápolna legértékesebb kincseit.

42 Már idéztük Szerémi Györgyöt, aki leírja, hogyan ragadták meg Alamizsnás urnáját és vitték a hajóra. Rajta kívül számtalan kincs került a bárkák gyomrába, a kápolna felszerelései közül pacifikálék, kazulák, oltárterítők, ékszerek és Alamizsnás Szent János ezüstszobrai is. Pozsonyba érkezvén a lepecsételt ládákat a várba szállították. 1527-ben I. Ferdinánd király beleegyezésével megbontották a ládákat, hogy a kincsek értékéből Pozsony várának erősítését és a katonákat fizetni tudják. A maradékot pedig - miután leltárba vették - egy 1528as, Mária királynéval való megállapodás alapján Ferdi-