Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - II. Szent királyok - királyi szentek - ENDRŐDI GÁBOR: Szent István I. Miksa császár síremlékén

75 A relief a kőbányai (X. kerület, Szent László tér) Szent Lászlóemlékműhöz készült. Ruskicai márvány. Talapzata bal oldali dombormű vének fölirata: „SZENT LÁSZLÓ / MEGMENTI AZ ELRABOLT LEÁNYT" (RAJNA GYÖRGY: Budapest köztéri szobrainak katalógusa. Budapest 1989, 328, 334, 6656. sz). A gipsz tervről értékes adatokat nyújt a Központi Egyházművészeti Hivatal 255/1940. számú irata. MTA MKI, Adattár, MDK-C-I. 19/ 43. Ez utóbbi adatot Nagy Leventénének köszönhetem. 76 Medveczky a freskó tervét 1941-ben a Nemzeti Szalonban rendezett Magyar Egyházművészeti kiállításon mutatta be, amiért első díjjal jutalmazták. HOLLÓSI ÉVA: Szent László a magyar képzőművészetben. Vigília 57 (1992) 354; FERKAI ANDRÁS: Buda építészete a két világháború között. Művészeti emlékek. Budapest 1995, 166, 300. sz. (korábbi irodalommal). 77 Corpus Juris Hungarici. Magyar Törvénytár. 1000-1526. évi törvénycikkek. Ford. és jegyz. NAGY GYULA-KOLOSVÁRI SÁNDOR-OVÁRI KELEMEN. Budapest 1899, 61. A kerlési ütközetről szóló bibliográfia 1993-ig: KERNY TERÉZIA: Irodalom és rövidítésjegyzék. In: LÁSZLÓ 1993, 227-238. Néhány fontosabb, azóta megjelent írás: VESZPRÉMY LÁSZLÓ: A kerlési (cserhalmi) ütközet forrásproblémája. Hadtörténelmi Közlemények 104 (1991) 69-77; MAROSI 1995, 67-85; GERAT, IVAN: Naratívny cyklus zo zivota sv. Ladislava v ikonografickom programé gemerskych kostolov. (Poznámky ku vzt'ahu obrazov k textom). Ars 1996, 11-54; MAGYAR ZOLTÁN: „Keresztény lovagoknak oszlopa". Szent László a magyar kultúrtörténetben. Budapest 1996; SISKA G.: Szent László lovagkirály vitézsége és a határőrizet. Kézirat. H. n. 1997 (Budapest, Hadtörténeti Intézet Levéltára, ltsz.: TGY. 3569); GERAT, IVAN: Willehalm und Ladislaus. Liebe und Kampf im Text und Bild. Ars 1998, 49-91; MAGYAR i. m. (32. j.); VESZPRÉMY, LÁSZLÓ: DUX et praeceptor hierosolimitanorum. König Ladislaus (László) von Ungarn als imaginärer Kreuzritter. In: The Man of Many Devices, Who Wandered Full Many Ways... Festschrift in Honour of János M. Bak. Ed. by NAGY, BALÁZS-SEBŐK, MARCELL. Budapest 1999, 469477; KLANICZAY 2000, 153-168. ENDRŐDI GÁBOR SZENT ISTVÁN I. MIKSA CSÁSZÁR SÍREMLÉKÉN Van egy fejezet a Weißkunigban, az I. Miksa történeti érdeklődéséről szóló („Wie der junge weiß kunig die alten gedachtnus insonders lieb het"), mely a lassan önálló diszciplínává terebélyesedő Miksa-irodalom különös kegyét élvezi. Mottók és szövegközti idézetek végtelen sora révén ismertségéért alighanem sokkal inkább felelős értelmezésének hagyománya, mint az eredeti szöveg kényelmes megközelíthetősége, közvetlen feltárulásának mindenki számára adott lehetősége.

1 Ez a fejezet Miksa történelemábrázoló programjának kiindulópontjaként és mintegy az éppen felcseperedő császárfi tapasztalataként írja le a hagyományoktól való elszakítottság, a kulturális felejtés jellegzetesen humanista élményét.

2 Ez jelöli ki az ideális uralkodó feladatát e hagyományok reaktiválásában, megújításában,

3 ami Miksa gondolatmenetének sokszor hangsúlyozott reneszánsz vonásai mellett sem hagy megfeledkezni novatio és renovatio dialektikájának középkori hagyományáról.

4 Arról a premisszáról, amely a korrekt emlékezés zálogát az eredetihez való közvetlen visszanyúlásban, többé-kevésbé folyamatos, de torzító hagyományozódásának és mind újabb megítéltetésének, egyszóval recepciótörténetének felejtésében látja. A Weißkunig szövege azonban nem mulasztja el megjegyezni, hogy Miksa hagyományok megújításával maga is hagyományt alapít: ő lenne az uralkodók között az első, aki elődeinek emlékét megfelelő kegyelettel ápolja, és így tarthat számot a majdan őt e cselekedetében követő fejedelmek kegyes emlékezetére.

5 Ebben az értelemben a Miksa által kezdeményezett történetírás szintézise, Jakob Mennél Fürstliche Chronik genannt Kaiser Maximilians Geburtspiegel címen ismert, hat kéziratos kötetet átfogó műve

6 Miksa őseinek emlékét ápolva bevallottan elsősorban a megrendelőnek állít emléket: tulajdonképpen kettős tükör. //. A történeti ikonográfiában a Geburtspiegéléhez hasonló szerepet játszanak Miksa befejezetlenül maradt síremlékének végül Innsbruckban felállított bronzfigurái.

7 Ezek három sorozatot alkotnak; Miksa állítólagos őseinek negyven, életnagyságon felüli szobrát az elhunyttal (többnyire csak vélt vagy nagyon távoli) rokonságban álló szentek száz kisebb figurája, illetve római császárok büsztjei kísérték volna. Míg az utóbbiak sorozata tel-