Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)
KATALÓGUS - II. Szent királyok - királyi szentek - POSZLER GYÖRGYI: AZ Árpád-házi szent királyok a magyar középkor századaiban
ván és László, Szent Márton és feltehetően Szent István vértanú az 1480-1490 körül készült gánóci (Gánovce, ma Szlovákia) oltár szekrényfelein. 72 A szent királyok ugyanilyen felsorolásszerű megjelenítésével gyakran találkozunk szárnyasoltárok oromzatában is. így a kassai főoltár (Kosice, ma Szlovákia) egykori oromzatában - ahol hozzájuk az ugyancsak magyar szentként tisztelt Alamizsnás Szent János alakja társult 73 -, a káposztafalvi (Hrabusice, ma Szlovákia) oltáron 74 és a kisszebeni (Sabinov, ma Szlovákia) Keresztelő Szent János-főoltár oromszobrai között. 75 Jóval igényesebb művészi kvalitást tükröz az 1490 körül festett két nagytótlaki (Selo, ma Szlovénia) oltárszárny. 76 A külső oldalakon Szent László és Imre, valamint Szent István és Miklós trónoló alakja látható. A szent királyok sorába ez utóbbi, mint a plébániatemplom tituláris szentje került. Noha a szentek külön táblákon jelennek meg, az oltár hétköznapi oldalának négy részre bontott ábrázolása mégis egységes kompozícióként hat: a háttér mustrás drapériái ismétlődnek, a kő mellvéd folytatódik, a trónoló alakok szembefordulnak egymással, tekintetük is egymásra irányul. A szent királyok csoportképszerű ábrázolása szárnyasoltárainkon meglehetősen ritka, bár kettős képek bemutatására kisebb oltárok is lehetőséget adnak. A felirattal 1512-re datált póniki (Poniky, Szlovákia) Máriaoltár egyik külső szárnyképén két talpig páncélba öltözött szent király jelenik meg. Kockás padlón állnak, brokátmintás drapéria zárja le mögöttük a teret. Az ősz István jobbra, László felé lép, kissé felé is hajol, baljával az országalmát is szinte neki nyújtja. A kettős keresztes pajzsra támaszkodó László is társa felé fordítja fejét. A szent királyok képének megfelelője a sárkányölő Szent György és egy ugyancsak páncélos, felfegyverzett lovag hasonló eszközökkel összefűzött együttese. 77 Ugyanígy egy csoporttá komponálva, testtartásukkal, mozdulataikkal és tekintetükkel összekapcsolva jelennek meg Szent István és Imre herceg, valamint Szent László ismét Miklóssal párba állítva a csütörtökhelyi (Spissky Stvrtok, ma Szlovákia) Szent Katalin-oltár, az előzőnél korábbi, 1490 körül készült és jóval szerényebb művészi kvalitást képviselő külső szárnyképein. 78 A predella szélein, kerettel elválasztott külön mezőben, mégis egyértelműen a középső „Mária koronázása"-jelenetre vonatkoztatva, szinte annak tanúiként láthatók Szent István és László az 1508-ra datált hizsnyói (Chyzné, ma Szlovákia) oltáron. 79 A megszokott módon jellemzett két király befelé, Mária felé fordul, arcuk és egész alakjuk megismétlődik a Szent Szüzet koronázó Atya és Fiú ábrázolásában. Ugyancsak csoporttá alakította a három magyar szent képét a háromszlécsi (Sliace, ma Szlovákia) Szent Miklós-oltár predellájának szerény képességű festője is. Szent László és Szent Imre a középen mereven szembenéző István felé fordulnak. 80 A magyar szenteket ábrázoló gótikus szárnyasoltárok között külön figyelmet érdemel a mateóci (Matejovce, ma Szlovákia) Szent István- és Imre-oltár. Nemcsak korai, 1450 körüli keletkezése miatt, hanem mert ez az egyetlen fennmaradt magyarországi emlékünk, melyet e két szent király tiszteletére szenteltek. A középképen István és fia 15. századi lovagi öltözetben jelenik meg. A kiegyensúlyozott kompozíciójú csoportkép mögött a teret angyalok tartotta mustrás drapéria zárja le. Az idős, bölcs király kezében jogart és országalmát tart. Szent Imre fiatal hercegként szerepel. Noha korona nincs a fején, a jobbjában tartott lándzsa és az oldalára kötött kard uralkodói jelvények, melyek alakját trónörökösként tüntetik fel. A két Árpád-házi szenttel szoros tartalmi összefüggésben áll Salamon és Dávid király írásszalagos mellképe a középkép fölötti két háromszögű oromzatban. A bibliai királyok a keresztény uralkodók ideális típusát testesítik meg. 81 A magyar szenteket ábrázoló oltárok sokaságában nyilvánvalóan külön csoportot alkotnak az újjáépített szepeshelyi (Spisská Kapitula, ma Szlovákia) prépostsági templom 1470-1480 körül készített, az 1478-as felszentelési okmányban már szereplő oltárai. A templomban külön oltárt szenteltek a magyar királyok tiszteletére, mely azonban már az épület 1888-1889. évi restaurálásakor sem volt meg. A 17. században szedték szét, és főszobrait az 1680-ban elkészült barokk főoltár oromzatába foglalták. A középkori főoltár helyreállításakor, mely a barokk építmény szétbontásával járt, e szobrokat a püspöki palota lomtárában helyezték el. 82 Ennek az oltárnak lehet maradványa a Szent István mellképét ábrázoló oltárszárnytöredék. 83 Ezen kívül még három azonos korú mellékoltáron és a főoltáron szerepelnek a magyar szent királyok képei. A Királyok imádása-oltár hétköznapi oldalának szent-sorában látható, meglehetősen gyenge kvalitású, álló alakjuk többek között az igen kedvelt Szent Miklós és Márton, valamint a Mátyás-korban ugyancsak nagy tiszteletnek örvendő Alamizsnás Szent János társaságában. 84 A Mária halála-oltáron szintén Alamizsnás Szent Jánossal kiegészített sorozatuk díszíti a mozgószárnyak belső képeit, 85 míg a Mária koronázásaoltáron az oromzatban szerepelnek szobraik. 86 A múlt század végén újjáépített Szent Márton-főoltár reprezentatív, festett ábrázolásai elsőrangú fontosságúak szempontunkból. 87 Mozgószárnyainak négy belső képén 3-3 szent alakja jelenik meg. 88 A két alsón a leggyakrabban ábrázolt vértanú szüzek: Apollónia, Margit és Dorottya, valamint Katalin, Borbála és Orsolya 89 , a két felsőn férfiszentek. A bal oldali képen az Árpád-házi szent királyok sorakoznak. Középen a fiatal Imre herceg, aki hermelinprémes, földig érő bársonybrokát köpenyt visel. Jobbjában trónörökösi mivoltára utaló kardot tart, baljában szüzességére emlékeztető liliomot. László és István teljes páncélzatban, gazdag díszű, brokát palástban jelenik meg. A szereplőket attribútumaikon kívül - László kezében ott a bárd és az országalma, míg István jogart és ugyancsak országalmát fog - a lábukhoz helyezett kettős keresztes, vágásos címerpajzsok is egyértelműen azonosítják. A jobb oldali képen két szent király között egy püspök áll. A külső szélen a Capeting-uralkodóházból szentté avatott IX. Lajos francia király páncélos, brokátköpenyes alakja, akit az e dinasztiából kiágazó Anjouk már a 13. század óta családi ősüknek tekintettek. Középen, püspöki ornátusban pedig nagy tisz-
