Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - II. Szent királyok - királyi szentek

ségén megjelent kötet Szent Pál életrajzának több kéz­iratból, alapos mérlegelés után megállapított szövegki­adását tartalmazza. A mindössze négy foliónyi szöve­get nyolc kisebb méretű fametszet illusztrálja, amelyek Remete Szent Pál legendáját beszélik el. Ott van közöt­tük az a kettő is, amelyeken a Szent Antalt kereső reme­tét egy kentaur és egy szatír igazítja útba. A képen va­lóban megjelennek az antik mitológiai lények (a kenta­urt, a „költőkre" való hivatkozással a szöveg meg is ne­vezi). A fol. 4 utáni számozatlan levél előoldalán van a sokat reprodukált, páncélos vitézt ábrázoló metszet („ne corrumpas laborem meum" és „hadnagy balinth" felira­tokkal), hátoldalán pedig a Remete Szent Pál halálát be­mutató kép (158 X 110 mm). A remete karjait magasba emelve látszik a képen, amint Remete Szent Antal ráta­lál; bal oldalon szerzetes térdel, kezében „sana me Pater" feliratú mondatszalaggal. A metszet fölött felirat: „Hec est vera dispositio membrorum Pauli primi heremite in hora obitus sui ut sanctus tradit Hieronymus: et déroges ei qui ipsum in collobro depingit". Remete Szent Pál képi ábrázolásának szabályozására alighanem amiatt került sor, mert lehettek - Tarnai Andor szerint - ettől eltérő, joachimita eretnekgyanús ábrázolások is forgalomban. A „collobrum" szó pontos jelentése itt vitatott. M. Á. BALLAGI ALADÁR: Buda és Pest a világirodalomban 1473-1711,1. Bu­dapest 1925,133; KELÉNYI B. OTTÓ: A Buda melletti Szent Lőrinc pá­1 GTÏÏ3ec eft vcraOifpofîtio memtooium "Ifbauíí pifmiberc mite ín boza obirus fui vt fanem© tradtt T^ícroivf must % oeroges ci qui ipíum ín collobio txpittgtr. nubipcccatoitiquiYalfum monaebínomen kroMiâi belyam x $o armem in t>ekvto;z vere in paradtfb "Jjbanhim vidi. 2lc fie oie com ctcfíoiz maim verberane pectueacellula pallium p:ortilír/IRogan ribufqj oifcipulís vt pleníue quid na5 effet rei er.ponerct:air.:£èpuô loquendí x tempos racedú STJuuc egreffus fo:ae: x nec modictj quú demcíbífumens'pervíam quaveneranregredíebar. $Uu5íicíene il Ium víderc oefiderans illű oculíe ac ménre cóplectenem'mebat em'5 qoeuenit:nefeabfentcoebítúxpofpírítúredderer. Cap. VU* Hm iam oíeo íllujcífletalía x rrfuin bota? fpacío iter remaneret: vidít inter angelom cateruaeu inter pzopbera^ mx apoftolomcboíoöíníueo "$batilu?cá do:e rulgentem ín fublíme contendere. l£t ftatím ín faciem pzocídene fabulum capíti fuo fupiacebat : ploiane atq3 eíulane.Cur meínquít TfbauIeöímírn'ívCurabís ínfa lutatusfüEam tarde notue:tá cito rccedis? IReferebarqj poftea beat 9 .3lnroníue tanta fe velocítare quod relíquű erat vie cucurríf fe:vtad ínftarauís peruolaíIer.TRecímme/ ríro.TRam íntrogreifus fpeluucam vidít ge níbue conipíícatÍ6:erecmceruíceíe]ctenfifq5 inant'bus ín alrum : coi' puser.anime:acpn'mum x ípfevíuereeum credene parirer oíabar. Tíboírq? vero nulla vt folebat fufpína pcantío audíuít ín flcbiíe ofcu lum ruene:íntel[ent q? etíam cadauer fancti víri oeum cui omnia vi' uunt: officio geíruspiecaretur. Cap. VIII* I £ntur obuolu to x pïola^ to foiae «npo:e;pfaImís quoq> er. xpt'ana fradíríone cá' tatts'conm'lîabaf automne q> farcuhl quo terra3 foderetnon babérét. jFlncrüane vario men tt's cftu X fecű multa replícás: fí ad monafteriű rcucrranqua/ dríduíítcr cíbli bmanenntbít vitra prTciaíii.zifeoííar ergo vtoígnum c(l:x iurtabclíarozcjtuum ípe ruene ejctrenuiő alt'tii fundá. SCalía eo anímo volucmc; ecec Ico-­11-21./b los kolostor történetének első irodalmi forrása. TBpM 4 (1936) 87-110; KLINDA MÁRIA: Magyarországi Bálint munkájának 1511-es velencei kiadása. Könyvtári Híradó 18 (1974/szeptember-október) 11-13; KNAPP ÉVA: Remete Szent Pál csodái. A budaszentlőrinci ereklyékhez kapcsolódó mir ákulum-föl jegyzések elemzése. In: „Mert ezt Isten hagyta...". Tanulmányok a népi vallásosság köréből. Szerk. TÜS­KÉS GÁBOR. Budapest 1986,122-123; TARNAI 1984, 119-129; RMK III Pótlások 4, 7325; RMK III Pótlások 5, Függelék 31. sz. 11-22. Alamizsnás Szent János A leibici Szent Anna-oltár középső oromszobra 1510-1520 Hársfa, festett, aranyozott; 85,5 cm 1936-ig a Nemzeti Múzeumban, majd a Szépművészeti Múzeumban Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Régi Magyar Gyűjtemény, ltsz.: 53.574.6 János alexandriai pátriárkának (t620 körül) - aki az „ala­mizsnás" jelzőt neve mellé irgalmas cselekedetei miatt kapta - földi maradványait a török szultán 1489-ben Mátyás királynak ajándékozta. A király az ereklyét a budai várkápolnában helyeztette el, s ettől kezdve a szentnek élénk, bár igen hamar véget érő középkori kul-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom