Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)
KATALÓGUS - II. Szent királyok - királyi szentek
legzetességeitől függetlenül - a nyilvánosságnak ugyanahhoz a szférájához, Miksa bizalmasainak és politikai partnereinek exkluzív köréhez rendeli, amely a Weißkunig, a Theuerdank, a Diadalív és a Diadalmenet keletkezésekor is meghatározó volt (ennek a reprezentatív nyilvánosságnak az elemzéséhez alapvető: MÜLLER 1982, 251-280), a Habsburg-szentek publikálásának és a Szent György-lovagrend számára kidolgozott „Habsburg-liturgiának" a kapcsolata is mérlegelés tárgya kell, hogy legyen. E.G. A fametszeteken ábrázolt szentek legendáinak gyűjteménye megtalálható a Fürstliche Chronik utolsó kötetén (ÖNB, Cod. 3077) kívül annak előkészítő fogalmazványaiban (ÖNB, Cod. 8994, 3077* és 3077**), a szentek névsora továbbá Jakob Mennél Der Zaiger című kéziratában (ÖNB, Cod. 7892) és nyomtatásban megjelent művében: Seel vnnd heiligen buch I Keiser Maximilians altfordern I als weyt ich vfflrer Keiserlichen Majestät gnedig befelh I allenthalbe[n] hab möge erfare[n]. Freiburg im Breißgau 1522 LASCHITZER 1886-1887; Wien 1959, 117; BELLOT 1967,186; Innsbruck 1969, Kat.-Nr. 519; ALTHOFF, GERT: Studien zur habsburgischen Merowingersage. MIÖG 87 (1979) 90-100; Innsbruck 1992, 319. sk, 322. sk, Kat.-Nr. 131,133,135. Magyar szentek 11-18. Jacobus de Voragine: Passional oder Leben der Heiligen Nürnberg, 1488, Anton Koberger Papír, 387 levél, 375 * 280 mm; a szöveg két hasábban, gótikus betűtípussal nyomva; számos színezett fametszettel Jankovich Miklós gyűjteményéből Budapest, Országos Széchényi Könyvtár, Régi Nyomtatványok Tára, jelz.: Inc. 163 A szerző, Jacobus de Voragine (1228/29-1298) domonkos rendi szerzetes, majd Genova érseke volt. Prédikációin kívül összeállította a szentek életét az egyházi naptár időrendjében, melynek eredeti, latin nyelvű változata, a Legenda aurea sanctorum világhírű lett; mintegy nyolcszáz kéziratát és sok korai nyomtatott kiadását ismerjük. A rendkívül népszerű művet számos nyelvre lefordították, az itt bemutatott kötet az a német nyelvű változat, melyet a híres nürnbergi ősnyomdász és kiadó, Anton Koberger jelentetett meg. Ez a kiadás 262 színezett fametszetet tartalmaz, melyek stílusukban sokban hasonlítanak az ún. kölni Bibliához, amely 1480-ban Heinrich Quentellnél jelent meg. A szentek életét bemutató metszetek különböző művészek alkotásai, lehetséges, hogy közéjük tartoztak Michael Wohlgemuth és Wilhelm Pleydenwurf is, akik közeli kapcsolatban álltak a Koberger-nyomdával. Az illusztrációk között találhatjuk az Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázoló fametszetet is, amelyen a szent kenyeret oszt az éhezőknek. W. S. Á. CIH 1864; MUTHER, RICHARD: Die deutsche Buchillustration der Gotik und Frührenaissance (1460-1530), I. München-Lepizig 1884, 422. 5d icvvi« 9arttocÇfur9cr RcBÇcrtfflitt ÔtÇmar ïïuVr fycpm m fem cfojîer.wb bawet §en ttn mumcÇen oïl 5 dl pm5 fy.vmb t>crtw»nî>cl£ Sa fem í)ep%ea (eben mit graffcm r&yfî 5« einem m$m rpcfcn §es rjétiicr/erj §ienftes. 11-18. l)elf vttö$ot Ver Mter »n& &r fun enû $ [?cp ^onfûntflfjberenoer fyc)%ciiPqnrt£cfpri.
