Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - II. Szent királyok - királyi szentek

imperatorum depingitur" (STEINHERZ 1906,153). A római diadalmenetek számos, elszórt leírásának (a legfontosabbak ezek közül Livius, Appianos, Plutarkhos és Josephus Flavius műveiben találhatók, ld. MARTINDALE 1979, 56) és tárgyi emlékének recepciója a 15. századi Itáliában az irodalomban (a leglényegesebb, feltehetően Miksát és környezetét is befolyásoló művek: Flavio Biondo: Roma Triumphans, 1457-1459; Roberto Valturio: De re militari, 1460), az ábrázolásokon és a tényleges diadalmeneteken is nyomot hagyott (vö. WEISBACH 1919; MARTINDALE 1979). Az ábrázolások legfontosabbikának, Mantegna Francesco Gonzaga számára Julius Caesar diadalmenetéről festett táblaképsorozatának (Hampton Court, Royal Collection), illetve az az alapján készült rézmetszetsorozatnak, továbbá Jacobus Argentoratensis Mantegna által befolyásolt, 1503-ban készült fametszeteinek felhasználása Miksa triumfusán is kimutatható (GIEHLOW 1910-1911, 30. sk; WINZINGER 1973,16. sk). Ennek ellenére Miksa vállalkozásának karaktere - mint Jan-Dirk Müller remek elemzésében olvasható - alapvetően tér el az itáliai mintákétól. Nem egy - akárcsak fiktív - diadalmenet ábrázolása, hanem a császár összes diadalának, sőt egész életének és személyiségének összevont „emlékezete", mely a diadalmenetek műfaji kereteit és részben motívumait veszi kölcsön. Felbukkannak benne a Birodalom előkelői, Miksa egész udvara, annak jeles személyiségei és jellemző tevékenységei, továbbá a császár életének fontos és dicső eseményei. A diadalme-