Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)
KATALÓGUS - I. Ereklyekultusz
bek között a tizenkét apostol ereklyéit is tartalmazó oltárka valószínűleg szintén az ő nevéhez köthető (Pannonhalma, Bencés Főapátság kincstára). K. Er. RÉVÉSZ IMRE: Reformáció és ellenreformáció. In: A kereszténység védőbástyája. Szerk. DOMANOVSZKY SÁNDOR, h. és é. n. (Magyar művelődéstörténet, 3), 439. 1-7. Forgách Pál keresztereklye-tartója Magyarországi, valószínűleg felvidéki mester, 1718 Aranyozott ezüst, hegyikristály; kalapált, trébelt, cizellált, fűrészelt, vésett; magassága 38,9 cm, szélessége 21,9 cm Felirata a talpon: „Paulus Iunior Comes Forgách. Totius arcis Gymes Ha[e]reditarius et / immediatus Successor. Sacri Sancta[e] Theologia[e] et Philosophiafe] Doctor Roma[e] has aute / nticas portavit particulas de ligno Sanctissimafe] Crucis Domini nostri IESV. / M.DCC XVIII."A hátoldalon, a keresztszáron: „Lignum Sanctissima[e] Crucis Domini nostri IESU Ch / risti habuit in altum pedes qvindecim in latum pedes oc / to" Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Újkori Osztály, ltsz.: Ö.II. 1977. 40. Ovális alapú, négykaréjos, enyhén domború talp, téglalap alapú, rövid, hasábos szár, végén két vésett gyűrűvel. Sima, díszítetlen, latin kereszt forma, melynek előlapján fűrészelt, kereszt alakú ablak mögött látható a csiszolt kristálylappal fedett keresztereklye. Az ereklyetartót felirata szerint Forgách Pál (1696-1759) nagyváradi, majd - 1757-től - váci püspök készíttette. Bécsben bölcseleti, Rómában teológiai doktori címet szerzett, utóbbit 1718-ban. Édesapja, az idősebb Forgách Pál felesége, Révay Emerencia halála után papi pályára lépett. 1718-ban Prónay Gábor segítségével sikerült III. Károlytól visszaszereznie a Forgách Simontól - II. Rákóczi Ferenc tábornokától - a szabadságharcban való részvétele büntetéseképpen elkobzott birtokokat. Ezek között volt a gimesi uradalom is. Az 1718. május 6-án kiállított oklevél szerint a birtokok Forgách Pált és leszármazottait illetik meg. Ifjabb Pál tehát 1718-ban nem csupán doktori címét, hanem - elsőszülöttként - a birtokok örökösének rangját is elnyerte. A kereszttalpon megjelölt funkciók a két eseménynek állítanak emléket, az ereklye védelme alá vonva a donátort. A hátlapon olvasható felirat Krisztus keresztfájának méreteit adja meg, amelynek arányai szerint készült maga az ereklyetartó is. A függőleges szárra rávésték a 12 egységnek megfelelő osztóvonalakat, a három hiányzó részt a talp foglalja magába; ahhoz hasonlatos elrendezés ez, ahogy Krisztus keresztfájánál is hozzászámolták a teljes magassághoz a földbe beásott részt is. A méretmegjelölés azonos Jacob Gretser (1562-1625) jezsuita szerző művében olvashatókkal (De cruce Christi, tertia hac editione multis partibus auctus..., I— III. Ingolstadii 1608). A méretek kiszámításában valószínűleg szerepet játszott a római Santa Croce in Gerusalemme-templomban őrzött nagyméretű ereklye, a jobb lator, Dismas keresztjének szára. Ugyancsak itt őrizték az egyik legna•Janrtif/in 1-7. 1-7.
