Mikó Árpád – Sinkó Katalin szerk.: Történelem-Kép, Szemelvények múlt és művészet kapcsolatáról Magyarországon (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2000/3)

KATALÓGUS - I. Ereklyekultusz

1-3. Ereklyetartó oltárka félalakos Madonnaképpel és álló szentekkel Trencsénből 1440-1450 körül, kerete 18. század Kerettel 47 x 73 cm; középképén Madonna a gyermek Jézussal, hársfa, tempera, 19 * 11 cm; az oltárka bal szárnyának belső képén Szent Katalin, a külsőn Szent Orsolya, hársfa, tempera, 40,5 x 11 cm; az oltárka jobb szárnyának belső képén Szent Borbála, a külsőn Szent Dorottya, hársfa, tempera, 40,5 * 11 cm Az oltárka Divald Kornél feltételezése szerint az egykori Trencsén vármegyéből került a trencséni jezsuita, később piarista rendház kincstárába. A Nemzeti Múzeumban barokk kori keretével együtt 1939-ig. A Szépművészeti Múzeumba csak a festmények kerültek át, melyek számára 1936-1942 között új keretet készítettek. Ebben az állapotban vette át a MNG az oltárkát 1973-ban. Ezt a keretet 1979-ben a MNG elcserélte a Nemzeti Múzeum irányítása alá tartozó sárospataki Rákóczi Múzeumban kiállított barokk kori kerettel. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, Régi Magyar Gyűjtemény, ltsz.: 53.579.1-5 A félalakos Madonna kisméretű festménye eredeti szélben végződik, mint ezt a kép szélén feltüremkedő festékréteg is bizonyítja, tehát nem csonkították meg. Az oltár korábbi vizsgálatakor ezt a tényt nem vették tekintetbe, és nem tulajdonítottak jelentőséget a barokk kori ereklyetokos keretnek sem, amely az eredeti oltártípust O0S 0 0 0 II. § I. • in. 0 0 © §0 © / Mária Jézussal IV Szent Orsolya II Szent Katalin V Szent Dorottya III Szent Borbála követi. így történhetett, hogy a festményeket és a keretet szétválasztották, és az eredeti festmények számára a kassai Madonna függőképe (MNG RMGy, ltsz.: 55.911) keretindájától ihletett új keretet készítettek a neogótikus hagyományok jegyében (vö. RADOCSAY 1963, 8. kép). Az oltárka barokk keretes fotóját a Régi Magyar Gyűjtemény őrzi, ezt Divald Kornél már 1912-ben és Fenyő Iván, illetve Genthon István 1931-ben is közölte. A szerzőnek az állandó kiállítás előkészítése kapcsán ebből a fotóból kiindulva sikerült megtalálnia az ereklyetokos keretet a sárospataki várkápolnában. A keretben igen jó