Az Ernst-Múzeum kiállításai 1947-1954

Graber Margit, Perlrott Csaba Vilmos, Szobotka Imre, 1947. március-április

tisztaságábói azáltal, hogy a természet, az élet meleg im­pulzusai átjárták. A könnyed és tiszta lírizmus, mely Szo­botka Imre természetérzését jellemzi, festőileg is csak tisz­tábbá tette művészetét. A természet elevenségének su­galma nem rombolta le, nem dúlta fel a kép szerkezeti szépségeit. Képeiből valami elbűvölően tiszta angyali derű sugárzik, s ugyanolyan tiszta képi varázslat. GRABER MARGIT művészetének érzelmi mélysége most kiállított grafikus-munkáin is megkapó erővel érvényesül. Stílusproblémákon való elméleti töprengése!' helyett a k'fe­jezés ösztönös közvetlenségével adja elő festői mondani­valóit, mik mindig megkapóak, meggyőzőek s fojtott iírai szenvedélyesség nehéz kodein csillantják át a színes, vagv fekete-fehér vallomásokat. Legszebb rajzait az édesanyjá­ról készítette. A szén fátyolos-puha fény-árnyék sejtelmes­sége, vagy a tusrajz kígyózó vonalhálója érzékeny, meleg közvetlenséggel varázsolja elénk a törékeny öregasszony alakját. Erőteljes s határozott formaadása mellett is lírai tar­talmakkal gazdag Perlrott-Csaba Vilmosról készített port­réja. Színvíziói mélyzengésű harmóniák csöndes áhítatát kottázzák le. Nagvobb terveiről két freskóvázlata számol be a kiállításon. SZEGI PÁL 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom