Az Ernst-Múzeum kiállításai 1947-1954
Ék Sándor, 1952. november
el későbbi eredményeihez, imponáló mesterségbeli tudásához. Már képzőművészeti pályája elején lielyes úton indult el: a pártos, egyrészről lelkesítő, másrészről leleplező, társadalmi érdekű művészet útján. Művészetének kifejlődése külföldön következett be. A Magyar Tanácsköztársaság bukása után menekülnie kellett hazájából, így lett működésének színhelye a weimari Németország. A német emigrációban töltött évek igen értékesek voltak számára. Alex Keil néven az akkori Németország egyik legjelentősebb grafikusa lett. Már korai műveiben megragadta azokat a nemes realista hagyományokat, melyeket a kiváló német grafikus, a sokszor forradalmi hangú Kaetlie Kollwitz nyújtott a német és az egész európai kritikai realista képzőművészet számára. Ez a tanulság sok tekintetben rokon Fényes Adolf a Szegény ember élete című sorozatában kifejezett eszmékkel. A szocialista tartalmú és realista felfogású művészeti hagyományokhoz való csatlakozás megerősítette törekvéseiben, éppen ezért az akkor tomboló, gyakran szocialista jelszavak mögé rejtőző expresszionista formalizmust határozottan elvetette. Az. hogy Ék Sándor művészi fejlődése már igen korán, a legzűrzavarosabb formalista elméletek erőteljes térhódításának idején rendkívül egészséges irányban fejlődött, mindenekelőtt annak köszönhető, hogy sohasem szakadt el osztályától. Ék Sándor ismerte és értette a nép igényeit, tudta, hogy valóban eredménj^es küzdelem csak a realizmus eszközeivel, a munkásosztály világnézetéhek művészi tükrözésével lehetséges. Munkásságának és szervezőképességének elismeréséül 1925-ben már a Német Forradalmi Képzőművészek Szövetsége Birodalmi titkára és az ideológiai továbbképzés irányítója lett. 193?-ban a művész fejlődésében döntő fordulat kö^tkezett be: a hitleri-fasizmus elől a Szovjetunióba emigrált. A Szovjetunióban lehetősége nyílt arra, hogy képességeit teljesen kifejlessze. Azonnal munkához kezdett: tanulmányozni kezdte a Don-medence munkásainak életét és még ebben az évben résztvett a Szocialista Ipar kiállításon. Hogy a Szovjetunióban töltött első évek nagyszerű benyomásai milyen termékenyítően hatottak Ék Sándor művészetéire, azt az 3934. évi összszövetségi plakátpályázat eredménye bizonyítja. „Tíz év Lenin nélkül" című plakátjával az első díjat nyerte el. A plakát tartalma első tekintetre világo2 \
