Az Ernst-Múzeum kiállításai 1940-1946
A Nemzeti Sportbizottság és a Magyar Képzőművészek Szabadszervezetének képzőművészeti kiállítása
ELŐSZÓ Ez a kiállítás látszólag két heterogén tárgyi kört mutat be együttesen, hiszen a sportot ábrázoló alkotások feladata az emberi alakkal való képalakítás, a balatoni alkotásoké pedig tájék ábrázolása. Némi meggondolás után azonban könnyen megállapítható, hogy mégsem esnek távol egymástól, mert bőven vannak kapcsolataik. Jusson eszünkbe, hogy a magyar tenger és partjai évtizedek hosszú sora óta fölötte kedvelt színterei voltak sportunk életének is. A befagyott tó tükrén éppen úgy folyt a testgyakorlás, a versenyzés, mint langyos hullámaiban nyáron, a partokon késő őszig csattogtak a tenisziítők, miközben a víz tükörén csillogtak a fehér vitorlás jachtok. Ezek a kapcsolatok a jövőben nyilván még szorosabbakká válnak, mert a demokratikus Magyarország a jövőben sokkal általánosabban keres majd üdülést a sport terén és a legszélesebb társadalmi egyenlőség alapján állva, olyan ezreket is eljuttat majd a Balatonra, akik eddig legfeljebb csak a hírét hallották. Kétségtelen azonban, hogy a sportábrázolás és balatonfestés között jókora aránytalanság mutatkozik. A sport élete eddig jóval kevésbbé érdekelte művészeinket, mint a Balaton; míg a Balaton művészi értékelése már száz év előtt megkezdődött, a sport, mint téma sokkal később jelentkezett. A Balaton festői között olyan kiváló művészek sorakoztak fel, mint Ligeti, Brodszky, Telepy, Molnár, Mészöly, Szinyei, Csók, Glatz, Iványi-Grünwald, Rippl-Rónai, Bernáth, Egry stb., — hogy éppen csak a legkiválóbbakat említsük —• a magyar sport képzőművészete nem dicsekedhetik ilyen nagy művésznévsorral. Ennek okát nemcsak abban kell keresnünk, hogy a magyar sport még csak felényi múltra sem tekinthet viszsza. A tulajdonképpeni magyarázatot festészetünk kialakulásának története adja meg. Amikor a magyar sport csak éledezni kezd festészetünkben, mint tárgyi kör, a tájkép jut túlnyomó szerephez. Művészeinket akkortájt különben is a szabadtéri világítás színjelenségei érdeklik elsősorban.