Az Ernst-Múzeum kiállításai 1937-1939

167. Csoportkiállítás: Barcsay Jenő, Czóbel Béla, Egry József, Farkas István, Hincz Gyula, Kmetty János, Márffy Ödön, Medgyessy Ferenc, Vilt Tibor

szeténél fogva nehezebben jutott el önmagához. Évek óta folytatott belső küzdelmek kellettek ahhoz, hogy elképzeléseit maradéktalanul kifejezhesse. Viz mellett él. A napfény a viz tükrére szikrázó kévéket térit. Ez a szines fátyol minden formát beborit, silhuette-é lapitva a közeli álló alakot és a távoli hegyeket egyaránt. Minden meseszerűvé válik; az alakok súlyúkat veszitik, a fényfátyol szikrázva csap le rájuk, a szivárvány minden szinét felragyogtatva. Turner volt az első, ki Velencében és a Themze partján látta meg legelőbb e szincsodákat, de és most ismétlem, de egy szines fátyolba burkoltan, milliárd szinekben ragyogó és áttetsző fátyolban, mely ugy omlott Turner világképére, mint az ablakon beragyogó napfény kévéje, melyben táncra kelnek a ragyogó porszemek, a szivárvány minden árnyalatában ékeskedve. A viz fölött elterülő napfényátitatott pára is ilyen szines, benne is csillog minden, de Egry Józsefnek évtizedek kellettek ahhoz, hogy amit képzeletében meglátott, a balatoni napfényitatta párába beburkolódzó világot igazán szinesnek festhesse. A lelkét ellepő melankólia koptatta el szineit? Mi az, ami megtörte, fényétől megfosztottá tette ezt a Balaton fölött lebegő fényt és e fényben uszó világot? Aki azonban kiállításunk harmadik termébe belép, meglepetéssel fog felkiáltani: „íme, itt a balatoni ég igazi fényessége!" Igaz, itt aztán más fényben úszik minden, mintha finom, csiszolt üvegen keresztül látnók a vizet, a tájat, az embereket, a balatoni atmoszférát, a felhős ég remek formációit. Amit éveken keresztül keresett Egry, ezekben a képekben végre megtalálta. A nagyteremben Farkas István ujabb képeit látjuk. Farkas István önmagát fejlesztette tovább. Legutolsó gyűjteményében a nagy szemmel látott természet finom színárnyalatait vetítette elénk. Mint álomképek ugy suhantak szemünk elé a ritka színárnyalatokba omló látományok. Az elmosott formákat éppen ezek az ékkőszerüen ragyogó színek emelték egy irracionális világba. Költői álmok és meseszerű emlékképek Farkas István képei, melyeknek bizonyára vannak szubjektív 4