Az Ernst-Múzeum kiállításai 1933-1936

163. Csoportkiállítás: Hollós Mattioni Eszter, Dr. Ehrenhaftné Hevesi Margit, Marosi (Marosán) Gyula, Pohárnok Zoltán, Csáky József

Innét fehérbe foglalt álmainak sora. Innét az építé­szeti elemként kezelt anyag és az organikus test tit­kainak kutatása, ami elárulja, hogy a nagy gótikus művészet hazájában él. A kiállitás három grafikusa közül kettő szintén az Ernst Muzeum régebbi kiállitói közé tartozik. Pohárnok Zoltán mind festményekkel, mind réz­karcokkal már előbbi kiállításainkon is résztvett és most rézmetszeteinek finom vonalvezetése, japános könnyedsége nagy érdeklődésre tarthat számot. Marosi-Marosán Gyula tavaly mutatkozott be fest­ményeinek nagyobb kollekciójával, most pedig szí­nes vizfestményekkel s linoleummetszetekkel, me­lyek képzeletének gazdagságát, figurateremtő erejé­nek bőségét élénken igazolják. Ehrenhaftné Hevesi Margit már egyéb kiállításokról ösmertté tette nevét, most tájkép-pasztelljeinek finom sorozata ezt a jó hírnevet öregbíteni fogja. Szeretném a magyar műbarátok figyelmét fel­hívni arra a körülményre, hogy a magyar grafiku sok világviszonylatban is mily előkelő helyet fog­lalnak el. Ha Hollandiában, vagy az északi orszá­gokban, vagy Amerikában jelentek meg, a magyar grafikusokat mindenütt nagy elismeréssel fogadták. A londoni Viktória- és Albert-Muzeum most hívta meg őket. Már az idei évadban alkalmunk volt egy Bruxellesben (Gertler Tivadar) és egy Berlinben (Barna Elek) nagy sikert aratott fiatal grafikust a magyar közönség elé vezetni. Még a mai nehéz világ­ban sincs annak nagy akadálya, hogy a magyar mű­értő magas színvonalú grafikai gyűjteményre tehes­sen szert. Nagy élvezet lehet egy mappába össze­gyűjtött grafikai gyűjteményt lapról-lapra átlapozni, miközben a kiváló magyar művészek elképzeléseibe beleélhetjük magunkat. Valóságos kalandozás a szép­ség ismeretlen birodalmában ily grafikai lapok forga­tása. Az Ernst Muzeum e huszonöt esztendő alatt egy egész nagy grafikai nemzedéket nevelt fel, folyton megismétlődő kiállításaival. Fölötte kívánatos tehát, hogy közönségünk ne tűrje a magyar grafika ha­nyatlását és segítse életre serkedését. Dr. Lázár Béla. 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom