Az Ernst-Múzeum kiállításai 1933-1936
143. Biai Főglein István, Ambrosi Gustinus
kutatását, felismerését, szimbolikus magaslatokba emelését tűzi ki maga elé a legtöbb igaz művész, s e célt minél több konkrét valóságok halmozásával igyekszik elérni. A konkrét fantáziájú művész a természetből indul ki, s minél originálisabb tehetség, annál mélyebben hatol be a természet titkaiba, s a világot egyre ujabb szemmel interpretálja. Biai Főglein Istvánnak Párisból hazahozott vizfestménysorozata. melyet újból az Ernst-muzeum állított ki. a finom megfigyelések gazdag rakományát jelentette. A vizfestéssel pedig kezét a gyors és határozott formavisszaadásra gyakorolta be. Azóta idehaza dolgozik és ahogy ezt egyre világosabban látjuk, határozott célkitűzéssel. Eleinte nagyformátumú csendéleteket festett. Az anyágéreztetéssel ujabban sokat és keveset foglalkoznak. Sokat, akik az előadás régi eszközeivel élnek, keveset, akik az anyaghoz uj szemmel akarnak közeledni. Mit lehet az uj formafelfogás éreztetéséhez a régi eszközökből felhasználni és mit kell hozzá ujabbakat kitalálni? Ezt kérdezte magától Biai Főglein és csendéleteiben erre a kérdésre igyekezett felelni. Mert a lényeges az uj formafelfogás és annak kiépítésén dolgozik. Elgondolásai — amelyek ilykép mese-képekhez vezették (kerülöm a zsánerkép szót. mint egy más műfaj elnevezésére unosuntig elhasználtat) — az anyagéreztetésnek s az uj formák felépítésének szintéziséből keletkeztek. Ez az uj ut és jó ut és Biai Főglein Istvánt egy uj világ megteremtéséhez fogja elvezetni. Látjuk a fiatal művészt, amint nagy gonddal és igaz odaadással készül erre a feladatra. Ezt szolgálják arcképkisérletei is, ahol a kifejezés kihangsulyozását látjuk. Nem törődik sem az absztraktok meztelen formaéreztetésével (mert ilykép kifutna ujjai közül az élet), sem az arcképgyárosok tipizált szépség-sémáival (mert ilykép meghazudtolná a maga látását). Keresi azt. amit a formákból kiolvas. Még akkor is. ha a modellje duzzog (mint e sorok irója, aki sokkal „szebbnek" képzeli magát, mint aminőnek a róla festett kép mutatja). De Biai Főglein a maga elképzeléseihez tartja magát és azt a szellemi képet festi, melyet a természetből elvon, kialakít, megérez. Ez a vizionárius festő igaza. Mindez összegezve, elvezeti őt mese-képei kifejező erejéhez, melyet szin. tónus, anyagéreztetés mind csak segit, támogat. szolgál, hogy kitűnő rajztudással felépített alakításai minél világosabb formákba önthessék lelke álmait. Biai Főglein István fiatal művészeink díszes sorában a legelsők közé emelkedett. Dr. Lázár Béla. 4