Az Ernst-Múzeum kiállításai 1930

134. Fényes Adolf, Cserepes István, Kontuly Béla, Zádor István, Mészáros László

ZÁDOR ISTVÁN. Amikor a rajz öncél lesz, vetélkedni kezd a festészettel. Zádor István rajzai e harcból győzelmesen kerülnek ki. Zádor István, mint minden született rajzoló, rajzónjával lesz igazán festővé. Az érzés melegsége az a fluidum, mely átjárja rajzait és a legpozitivebb formába lirát lop. Ez a Iira halk, nesztelen járású, de tele van ritmussal és gráciával, ami által rajzaiba elevenség, mozgás kerül, mely a formákat megteliti. Virtuozitása, mellyel a formákat visszaadja, értelmi ereje, mellyel azokat interpretálja, látásának biztonsága, mellyel azokat felfogja, minden rajzában megnyilatkozik, de lirája nélkül azok szárazok maradnának. Már pedig Zádor rajzaiban lelke melegsége nyilvánul meg legközvetetlenebbül. Akármilyen eszközzel él is, szinezi-e azokat kevés színnel, vagy csak a fekete-fehér ellentétével: Zádor rajzaiban élet van, életesség, őszinteség, kedély és sziv. Örülünk, hogy az ón mesterét újra bemutathatjuk közönségünknek. I ELSŐ TEREM. RÉZKARCOK. 1. Hortobágyi ménes 25.— 2. Akácos út 25.— 3. A hortobágyi nagyitató 25.— 4. A tápéi komp 25.— 5. Halászbárkák a Tiszán 25.— 6. Öreg tanya 25.— 7. A Tisza 25.— 8. Cséplés . 25.— SZÍNEZETT TOLLRA]Z. 9. Napnyugta a szolnoki Tabánban. . . 10. Földek a Zagyva mentén .11. Városszéli házak a Zagyvaparton .... 150.— 3