Az Ernst-Múzeum kiállításai 1930

130. Csoportkiállítás: Batthyány Gyula, Feiks Alfréd, Feiks Jenő, Fried Pál, Jándi Dávid, Lesznai Anna, Sugár Andor, Mikus Sándor

vonal játékkal, majd formaváltozatok mesterkedéseivel operál, itt egy kihangsúlyozott szin, ott egy a formákra ráborított ezüst tónus adja meg az elképzelés uralkodó jegyét. De mindezekkel a változatos eszközökkel csak azt célozza, hogy érzései bonyodalmas capriccióit fantasztikus víziókká emelje, ami stílusának egységet és eredetiséget kölcsönöz. Az ötödik teremben most Fried Pál rézkarcait látjuk. Miként festményeiben, ugy itt is vibrálnak elképzelései, remegő lüktetéssé alakul át minden forma, melyek megszaggatott vonalakból alakulnak ki. Ezzel szemben Jándi Dávid mély tüzü színfoltjaiban a valóság álomképekké alakul át. Mindegyik művész ime a maga naturájából indul ki, de mindegyik más naturát érez és máskép érzi a naturát. Még a szobrásznak, Mikus Sándornak is, kinek művei ezen a kiállításon is láthatók, minden naturális formája, a maga leegyszerűsített igazságában, halk, letompított életté van stilizálva. Mindegyik kiindul a természetből, de a maga látta természetből s képzelete erejével átalakítja, felfokozza vagy leegyszerűsíti, tehát stilizálja, mert művészetet adnak, azaz az élet fölött álló életté emelik a valót. Dr. Lázár Béla. 6